Premier a Katonában: Mizantróp (Az új embergyűlölő) - Képgalériával

MoliÈre / B.: Mizantróp (Az új embergyűlölő)
komédia két részben, öt felvonásban

ALCESTE - kiugró filozófus KŐSZEGI ÁKOS
PHILINTE - a barátja, szerelmes Éliante-ba KEDVEK RICHÁRD
CÉLIMÈNE - gazdag, ifjú hölgy TÓTH ILDIKÓ
ORONTE - politikus-unokaöcs és dalszövegíró-költő KIRÁLY ATTILA
ACASTE - arc a társaságból SORBÁN CSABA
CLITANDRE - másik arc a társaságból PORTIK GYÖRFFY ANDRÁS
ARSINOÉ - középkorú hölgy, jó kapcsolatokkal CSOMBOR TERÉZ
ÉLIANTE - CélimÈne unokahúga GIDRÓ KATALIN
JEAN-BAPTISTE - Alceste tanítványa MIHÁLY CSABA
KÖZRENDÉSZ  - bizottsági közalkalmazott BÁHNER PÉTER
CélimÈne vendégei és udvartartása: Kertész Kata vezetésével a Műszak.

W & M zenekara: BOGNÁR BRIGITTA, LÁTÓ RICHÁRD                
Külön köszönet Bori Tamásnak és Pély Barnának.

Díszlettervező: SZÉKELY  LÁSZLÓ      Jelmeztervező: JÁNOSKÚTI MÁRTA
Zeneszerző: WEBER KRISTÓF Mozgás: JURONICS TAMÁS
Súgó: BA  ÉVA                                                           Ügyelő: BÁHNER PÉTER

A rendező munkatársa: HOLLÓS GÁBOR

Rendezte: BODOLAY

„Minél pontosabban vizsgáltam az én MoliÈre-emet, annál több visszhang jött létre. Úton útfélen olyan reakciókkal, mechanizmusokkal, érintkezési formákkal találkoztam, melyek részletekbe menően hasonlítottak a komédiához.
Fölfedeztem, hogy az a parti, amely 1666. június 4-én, a Palais-Royal Színház színpadán kezdődött, még mindig tart, és hogy a vendégek viselkedése csak lényegtelen külsőségekben változott meg.
Hogy MoliÈre polgári író, minden irodalomtörténeti fércműben olvasható.
Csakhogy az ilyen tankönyvi mondatok nem érnek semmit; mindent a régiben hagynak, és alig változtatnak valamit MoliÈre darabjainak kezelését illetően. Ezért voltam annyira meglepődve, amikor szereplőit BMW-jük volánjánál találtam.

Megértettem, hogy a cselekmény udvari és feudális elemei csupán álruhát jelentenek; és egyszerre megértettem, mi az, amit szívből utáltam azokban az előadásokban, amelyeket láttam, függetlenül azok minőségétől: A paravánok és a parókák, a burnótszelencék és a csipkezsabók – penetráns kópiái az eredetinek, amely soha nem létezhetett, a lusta utókor egyszerű konvenciói. És ezek a mozgódíszletek annál átlátszóbbak, minél lelkiismeretesebben és költségesebben készítették őket. Stúdió- és kellékszaguk van. Ha ilyen szempontok alapján megvizsgáljuk, amit MoliÈre színpadra visz, akkor az 1666-os maskarák maguktól hullanak le, mint egy terméketlen teher, mint egyszerű bilincs. A szöveggel fellélegzik a fordító, aki most hozzáfoghat, hogy rendet rakjon a holt díszletek közt. Az Embergyűlölő nem kosztümös film.”
H.M. Enzensberger, az egyik német újrafordító – 1978. Velence. 
B. 1988 (!) óta foglalkozik az Új embergyűlölő gondolatával:

ALCESTE
A fínom, bátor, kis kultúrlegények!
Mindent megírnak, amit épp szabad!
Amit rádkentek, – azt meg mosd magad!
Hiába szólnál: köszönöd, nem kérnél, –
Pofánröhögnek: régen beleléptél!
ARSINOÉ
Kit érdekel, most mondja meg, a sajtó?!
Médiákokban régen sereghajtó!
Unokahúgom mondta. – Ezt tanulja.
Alceste, maga ezeket fölülmúlja.
Pozíció kell! Tessék, gyere, válassz!
Mellettem tényleg akármivé válhatsz!
Mondjad: mi kell? Döntsél, haladj, tegezz!
Ezt összehozni: legfőbb vágyam ez.
Fölajánlom. – Rendelkezzél velem!
ALCESTE
Igazán kedves, köszönöm, de: nem.        –  2007 / 2008  telén.

Bemutató: 2008. február 8-án, pénteken este 7 órakor a Nagyszínházban.