Hírek

2008.11.02. 06:09

Segít rajtunk a nemzetközi hitel?

A maga nemében egyedülálló a hitelcsomag: az Európai Unió történetében még nem fordult elő, hogy egy tagország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vett volna fel kölcsönt. Bár az IMF nem szab feltételeket az országnak, a hitel felvételének jelentős társadalmi következményei lesznek.

Ambrus Vilmos

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezére. A washingtoni székhelyű szervezet Magyarországnak egyetlen EU-tagként szán hitelt.
FOTÓ: AFP
[/caption]Euróban 20, dollárban 25,1 milliárd, forintban – szombati árfolyamon – 5100 milliárd az a hitelösszeg, amit hazánk rendelkezésére bocsát három nemzetközi szervezet. Az Európai Unió 6,5 milliárd eurót (8,1 milliárd dollár), az IMF 12,5 milliárd eurót (15,7 milliárd dollár), a Világbank pedig 1 milliárd eurót (1,3 milliárd dollár) szán Magyarországnak. A hitelcsomag egy úgynevezett 17 hónapos, készenléti hitelkeret. Ez azt jelenti, hogy az összeget 2010. március végéig lehet lehívni. A kölcsönt ugyanakkor nem feltétlenül kell felhasználni.

Erről beszélt a héten Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a hitel bőséges biztosíték arra, hogy Magyarország pénzügyi rendszere szilárd maradjon, ám remélhetőleg nem kell ezeket az összegeket felhasználni. Hasonló véleményt fogalmazott meg Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén: „A nemzetközi pénzügyi szervezetek által rendelkezésre bocsátott 20 milliárd euró összegű készenléti hitel biztonságot ad, hiszen az állam jövő évi törlesztési kötelezettsége kevesebb, mint 3 milliárd euró, ugyanakkor a lakosságé és az üzleti szektoré csaknem 27 milliárd” – hangsúlyozta a miniszter. Veres is úgy vélekedett: a kormány tervei között nem szerepel a készenléti hitel lehívása, annak nagyságrendje biztonságot nyújt, ha támadás éri a magyar pénzügyi eszközöket, a forintot, az állampapírpiacot.

Egy évtized válságai és hitelei a nagyvilágban

1998: Oroszország – 30 milliárd dollár az IMF-től

1998-1999: Brazília – 41 milliárd dollár IMF-hitel

1999-2001: Argentína – 48 milliárd dolláros IMF-kölcsön

2001: Törökország – 12 milliárd dollárt adott az IMF

2008: Izland – 2 milliárd dolláros IMF-hitelDe, ha nem hívjuk le a hitelt, mégis miért van rá szükség? Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerkesztőségünknek azt mondta: meglepő, hogy az országnak ilyen nagyságú hitelre van szüksége, de e nélkül államcsőd fenyegetett volna. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke úgy fogalmazott: a készenléti hitel azt jelenti, hogy ha a magyar devizatartalékok kimerülnének, nem lennének elégségesek a soron következő kifizetésekre, vagyis fizetésképtelenség állna be, akkor a kormány igénybe veszi a hitelt, és az ország elkerüli a fizetésképtelenséget.

„Az egészet úgy kell felfogni, mintha valakinek nagyon sok tartozása volna. Az illető mindig befizeti ugyan a csekkeket, de ha mégis elérkezik az a pillanat, hogy a villanyszámlát nem tudja kifizetni, és az fenyeget, hogy le fogják kapcsolni a villanyt, akkor egy rokonához fordul, aki ad neki hitelt. Ekkor eldönti, hogy kéri-e ezt, vagy sem” – példálózott a szakember hozzátéve: a hitel egyfajta biztonsági tartalék. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kölcsönnek, Bod Péter Ákos azt említette: kedvező hatása annyi, hogy nem mentünk csődbe, vagyis a példához visszakanyarodva, nem kapcsolják le a villanyt. Negatív hatás azonban, hogy fizetni kell a hitel rendelkezésre állási díját – ez 10-20 milliárd forint. Ez tulajdonképpen biztosítási költség – és ha lehívjuk a hitelkeretet, fizetni kell a kamatát. „És mivel dollárban vesszük fel, a mindenkori dollárkamatszint (jelenleg mindössze egy százalék) mellett kell fizetni” – tette hozzá a közgazdász.

A németek nem támogatják
a hitelünket

Nem járult hozzá a Magyar-országnak összeállított 20 milliárd eurós mentőcsomaghoz Németország, hiába kérte erre a Nemzetközi Valutaalap – írja a brit The Economist. A gazdasági folyóirat szerint könnyen lehet, hogy az IMF-nek is elfogy a pénze, ha még néhány hasonló mértékű hitelt ad az ezt igénylő országoknak. Gordon Brown brit miniszterelnök a héten tartott sajtóértekezletén azt mondta: nem biztos, hogy elég lesz az IMF 250 milliárd dolláros kerete, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség.

Mire jó egy ekkora hitelösszeg? Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: ebből a pénzből egyetlen cent sem megy beruházásra, fejlesztésre, munkahelyteremtésre, és az sem igaz, hogy általa a drága hitelt olcsóra cserélnénk fel. „Ha a hitelt nem vesszük fel, az országnak nem lesz nagyobb az adóssága. Ha közben lefaragjuk a költségvetési hiányt, kisebb mértékben nő az államadósság. Márpedig 2009-ben is deficites lesz a költségvetés, és a gazdaság sem fog növekedni” – emelte ki a volt jegybankelnök.

A szakembert arról is kérdeztük, amit az ellenzék sokat emlegetett a héten. Magyarország ezzel a hitellel olyan országok mellé iratkozik fel, mint Fehéroroszország és Pakisztán. Ezek az államok is rendkívüli hitelmegállapodásról tárgyalnak ugyanis az IMF-fel. Bod Péter Ákos szerint nyilvánvaló tekintélyvesztés ilyen országok mellé kerülni, viszont szerepel egy gazdagnak számító ország is a listán: Izland. „Azt nem lehet tudni, hogy befektetési szempontból is lesz-e ennek következménye. Mert mit mondhat a befektető? Vagy azt, hogy Magyarország instabil ország, de legalább a Valutaalap a kezébe vette, vagy azt: a Valutaalap a kezébe vette, tehát Magyarország instabil ország” – mondta a közgazdász.

Bod Péter Ákos kiemelte: az Európai Unióban még nem volt példa arra, hogy egy tagország IMF-hitelszerződés alá került volna. „Mi történelmet csináltunk, és ez sajnálatos módon nem vet ránk jó fényt” – mondta a szakember.

Magyarországnak juttatott hitelek a XX. században
1. Népszövetségi kölcsön
Az I. világháború után a magyar gazdaság stabilizációjához külföldi hitelre volt szükség. Az ENSZ elődjének számító Népszövetség 1924-ben bocsátotta ki a kölcsönt, melynek összege 250 millió aranykorona volt. Ebből finanszírozták a gazdaság szerkezeti átalakítását, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztését. A népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele volt, hogy meg kell alakulnia a Magyar Nemzeti Banknak, erre 1924-ben került sor. A hitel felvétele után, 1927-ben vezették be az új fizetőeszközt, a pengőt.

2. Magyarország az IMF tagja
Hazánk 1982-ben lépett be a Nemzetközi Valutaalapba. A költségvetés helyzete akkorra romlott, energia- és élelmiszerár-emelések követték egymást, napirendre került a reáljövedelmek csökkentése. Az IMF két, kedvező kamatozású hitelcsomagot juttatott az országnak. Az 1980-as évektől Magyarország folyamatosan eladósodott.

3. IMF-hitelek a rendszerváltás után
Legutóbb 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, de ennek keretében hitellehívás nem történt. A program teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország, ami azt jelentette, hogy a mostani hitelmegállapodásig nem volt tartozásunk az IMF-fel szemben.

Mások is voltak már bajban – hitelek és segélyek európai országoknak
[caption id="" align="alignright" width="235"] Görög asszony a segélyszállítmány zsákjából varrt köténnyel.
[/caption]Dawes-terv – kölcsön a német jóvátételért
Németország I. világháborús jóvátételi kötelezettségeinek megállapítására 1923-ban az amerikai Charles Dawes elnöklete alatt szakértőkből álló bizottság alakult. A testület javaslata értelmében Németország évenként 25 milliárd aranymárkát volt köteles fizetni, viszont a tönkrement gazdasági élet élénkítésére 800 millió aranymárka kölcsönt kapott. A Dawes-terv már néhány év múlva kivitelezhetetlenné vált, mert Németország képtelen volt fizetni az óriási hadisarcot.

Young-terv – újabb kísérlet a német jóvátételre
A Dawes-terv folytatásaként 1929-ben fogadták el az Owen Young által vezetett bizottság tervét. Eszerint csökkentették a Németország számára korábban rögzített jóvátételi kötelezettségeket, továbbá egy nemzetközi hitel, a Young-kölcsön kibocsátása révén kívánták finanszírozni az országot terhelő évi törlesztéseket. A nagy gazdasági válság miatt azonban Németország nem tudta lehívni a hitel egy részét. A kölcsönhányadot végül az NSZK egyenlítette ki 1980-ban.

Marshall-segély – újjáépítési program Európának
A George Marshall amerikai külügyminiszterről elnevezett terv alapvetően abban különbözött a német jóvátétellel kapcsolatos tervektől, hogy nem hitelt adott a II. világháború utáni Nyugat-Európa országainak, hanem segélyhez juttatta őket. A háború miatt összeroppant európai gazdaság jelentős amerikai importra szorult, viszont az országoknak ehhez nem volt elegendő valutatartaléka. A Marshall-terv 1948 és 1952 között 17 európai országnak 14 milliárd dollárnyi segélyt folyósított, főleg amerikai áruk formájában.

1998-1999: Brazília – 41 milliárd dollár IMF-hitel

1999-2001: Argentína – 48 milliárd dolláros IMF-kölcsön

2001: Törökország – 12 milliárd dollárt adott az IMF

2008: Izland – 2 milliárd dolláros IMF-hitel A németek nem támogatják
a hitelünket Nem járult hozzá a Magyar-országnak összeállított 20 milliárd eurós mentőcsomaghoz Németország, hiába kérte erre a Nemzetközi Valutaalap – írja a brit The Economist. A gazdasági folyóirat szerint könnyen lehet, hogy az IMF-nek is elfogy a pénze, ha még néhány hasonló mértékű hitelt ad az ezt igénylő országoknak. Gordon Brown brit miniszterelnök a héten tartott sajtóértekezletén azt mondta: nem biztos, hogy elég lesz az IMF 250 milliárd dolláros kerete, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. Görög asszony a segélyszállítmány zsákjából varrt köténnyel. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezére. A washingtoni székhelyű szervezet Magyarországnak egyetlen EU-tagként szán hitelt.
FOTÓ: AFP pénz -->

Ezek is érdekelhetik