Hírek

2008.05.27. 18:32

Sokba került a semmittevés

Már a múlté az egészségbiztosítási törvény. A Fidesz nem elégszik meg ennyivel és pénzügyi elszámolást is vár. Szerintük másfél milliárdot költött el a kormány feleslegesen.

Vég Márton

Rövidre sikeredett a pénztártörvény pályafutása. A februárban nagy csatározásokat követően megszavazott jogszabályt a kisebbségi kormány hétfőn este ugyanis visszavonta. Csak az SZDSZ tartott ki mellette a végsőkig. A népszavazás után a Gyurcsány-kormány szimbolikus reformtörvényének elsüllyesztése a Fidesz második nagy sikere.

A legnagyobb ellenzéki párt azonban nem elégszik meg ennyivel és pénzügyi elszámolást is vár. Egyre több információ lát ugyanis napvilágot arról, hogy több százmillió forintot költöttek el az új rendszer előkészítésére és bevezetésére. A 22 egészségpénztár például már márciusban megalakult. A pénztárak a hétfői döntés értelmében viszont jogutód nélkül megszűnnek, így nagy kérdés, hogy mi lesz a 2010 végéig kinevezett pénztárvezetők fizetésével és végkielégítésével.

Korábban Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa azt mondta: a kormány másfél milliárd forintot költött a meg nem valósult egészségbiztosítási reformra. „A regionális pénztárak létrehozása 440 millió, a pénztárak vezérigazgatóinak fizetése 500 millió, a kommunikációs kampány 403 millió, hirdetések, médiavásárlás 130 millió forintot, a volt holland egészségügyi miniszter tanácsadói tiszteletdíja 7,5 millió forintot tett ki” – részletezte Mikola. Szerinte az a minimum, hogy a kormánynak meg kell vonnia a másfél éves egészségügyi reformnak nevezett ámokfutásnak a mérlegét.

Budai Bernadett kormányszóvivő ellenben úgy fogalmazott, hogy Mikola állításainak kilencven százaléka nem igaz. A maximum 49 százalékos magántőkével működő 22 regionális pénztár alaptőkéje valóban 440 millió forint volt, de mivel a parlament döntésével a pénztárak megszűnnek, ez a pénz visszakerül a központi költségvetésbe. „A pénztárak kialakításának költsége, a hatósági díjak kétmillió forintot tettek ki, azonban ez sem kidobott pénz, hiszen állami intézményeknek fizették ki ezt az összeget, így egyik zsebből került a másikba a pénz” – reagált a kormányszóvivő.

Állítása szerint a pénztárak vezérigazgatói nem kaptak fizetést, és végkielégítésben sem részesülnek. Kommunikációs kampányra pedig összesen 123 millió forintot költött el a kormány az adófizetők pénzéből. Ennyibe került, hogy most visszaállt a törvény elfogadás előtti társadalombiztosítási rendszer.

„Népszavazás híján csak egy kétharmados többségű törvény meghozása jelenthet garanciát arra, hogy a parlament ne fogadhasson el a több biztosítós modellhez hasonló egészségbiztosítási rendszert” – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Gaskó szerint az egészségbiztosításról szóló törvény hatályon kívül helyezése szükséges, de nem elégséges feltétele a népszavazás elkerüléséhez. Az Albert Zsolt és felesége által kezdeményezett népszavazás célja, hogy megakadályozza az egészségbiztosítás privatizációját. A visszavont törvényről szóló referendumot várhatóan novemberben rendezik meg, ennek költsége elérheti a négymilliárd forintot.

Hányattatott sorsú pénztártörvény

2007. december 17.: az MSZP-SZDSZ koalíció megszavazza, de Sólyom László államfő nem írta alá, nem hirdette ki, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

2008. február 11.: a kormánypárti képviselőknek köszönhetően név szerinti szavazással másodszor is elfogadják a törvényt

2008. május 26.: az SZDSZ-frakción kívül mindenki a törvény hatályon kívül helyezését támogatja

2008. június 30.: Székely Tamás egészségügyi miniszter eddig dolgozza ki a magántőke bevonása nélküli új javaslatot

2008. február 11.: a kormánypárti képviselőknek köszönhetően név szerinti szavazással másodszor is elfogadják a törvényt

2008. május 26.: az SZDSZ-frakción kívül mindenki a törvény hatályon kívül helyezését támogatja

2008. június 30.: Székely Tamás egészségügyi miniszter eddig dolgozza ki a magántőke bevonása nélküli új javaslatot -->

Ezek is érdekelhetik