Hírek

2006.06.26. 16:20

Mire költötte Gyurcsány a 87 milliós osztalékát?

Idén már nem lesz több áremelés – ígéri a kormányfő. A nyugdíjasokat és a családosokat továbbra is kiemelten kívánja támogatni a kormány. Gyurcsány Ferenc elismerte: hiba volt a felső áfakulcsot csökkenteni, s így százmilliárdokat kiengedni a központi költségvetésből.

Dutka Noémi–Újvári Miklós

[caption id="" align="alignleft" width="260"] „Ha azt látom, hogy aki képes rá, kiveszi a részét a közfelelősségből, és ezért igényt tart a köszönetemre, akkor biztosan megkapja” – fotó: Kallus György
[/caption]– Nézi a labdarúgó-világbajnokságot?

– Őszintén?

– Igen.

– Nézném én, de képtelenség.

– És van favoritja?

– Látványban az argentin vagy a brazil futballt kedvelem, de képtelen lennék megítélni, hogy nekik vagy az európaiaknak van-e nagyobb esélyük.

– Véletlen, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács döntő jelentőségű ülésére azon a szombati napon került sor, amikor elkezdődött a világbajnokság? Nagy valószínűséggel az egész ország, beleértve Orbán Viktort is, a focimeccseket nézte.

– Spekulációnak nem rossz, de nincs értelme. Biztos volt, hogy az új kormány legelső ülésén meg kell tárgyalni az ország jövőjét érintő kérdéseket. Azt megelőzően pedig konzultálni kell az érdekegyeztető tanáccsal. Pénteken hivatalba léptünk, hétfőn volt a kormányülés, tehát a két időpont között kellett egyeztetni.

– Hogyan értékeli a reakciókat?

– Mondjuk ki: kaptunk hideget és meleget egyaránt. Magánemberként én sem örülök annak, ha csak egy forinttal is több adót kell fizetnem. Senki sem boldog attól, hogy – legalább is átmenetileg – nem nő a jövedelme értéke az elmúlt időszakban megszokott hat-nyolc százalékkal.

– A minimálbér például három százalékkal ér kevesebbet jövőre, mivel megszűnik az adómentessége, s 3,5 százalékkal emelkedik a munkavállalók járulékterhe.

– Nagyjából az idei szinten rögzítjük az adómentes határt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy történt valami, amire nem számítottunk. Ma minden tíz munkavállalóból négyet minimálbéren jelentenek be a foglalkoztatóik, éppen azért, mert azután nem kell adót fizetni. Eközben négy minimálbéresből három zsebbe is kap jövedelmet. Magyarország a minimálbérrel fizetettek országa lett, miközben tudjuk, hogy ez nem így van.

– Mivel vigasztalja a ténylegesen minimálbért keresőket?

– Részben azzal, hogy a legnagyobb terhet azok viselik majd, akik eddig kibújtak az adózás alól. A legmódosabbaktól elvárjuk a szolidaritást, ezért a hatmillió forint fölötti éves jövedelmekre négyszázalékos többletadót kell fizetni. A vállalkozásoknak – köztük a veszteségeseknek – is hozzá kell járulniuk a költségvetés rendbetételéhez, ezért emelkedik az adóterhelésük. A legalacsonyabb keresetűek innák meg leginkább a levét annak, ha felborulna a költségvetés egyensúlya, mivel nincsenek tartalékaik.

– Ráadásul a rezsiköltségük is az egekbe szökik az energiaárak emelkedése miatt. Az új kompenzációs rendszerről pedig egyelőre hallgat a kormány.

– Mindenképpen igazságosabb lesz a támogatási rendszer. Ma mindenki nagyjából annyi hozzájárulást kap az államtól, mint amennyi a gázszámlája. Így minél többet fogyaszt valaki, annál többel segíti az állam. Orbán Viktor és jómagam is havi negyvenezer forint támogatást kapunk. Ezt el kell tőlünk venni, és a rászorulóknak kell adni.

– Segélyt igényelni viszont kellemetlen, a rendszer pedig túlzottan bürokratikus.

– Nincs jobb megoldás. Jelenleg azt a kisfogyasztót is segítjük, aki fiatal bankárként egyedül él egy garzonlakásban. Ellenben nem támogatjuk azt a családot, amelyik háromezer köbméternél több gázt fogyaszt, de az egy főre jutó jövedelme csak a másfélszerese a nyugdíjminimumnak. A gyermekeseket és nyugdíjasokat értesítjük arról, hogy menjenek el a jegyzőhöz, ha támogatást szeretnének igényelni. A rászorulóknak igenis kérniük kell a segítséget.

– Lesz további áremelés?

– Világossá tettük, hogy idén már nem lesz. De miután jelenleg az állampolgárok mindössze a felét fizetik a teljes árnak, biztos, hogy nagyon sok lépésben, hosszan és elnyújtva meg kell próbálni a kettőt egymáshoz közelíteni.

[caption id="" align="alignright" width="260"] Nem kellett volna olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely a jólét illúzióját kelti – fotó: Kallus György
[/caption]– Nem lett volna jobb olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely nem kelti az emberekben évekig a jólét illúzióját?

– De igen. Elismerem, az elmúlt hat évben nem tudtuk pontosan összeegyeztetni a szociális szükségletet a gazdasági lehetőségekkel. A folyamatos egymásra ígérgetéssel csapdába ejtették magukat a pártok.

– Az egymásra ígérgetés szülte a felső áfakulcs januári csökkentését is? Százmilliárdoktól esett el a költségvetés, miközben a lépés csak átmeneti árcsökkenést hozott.

– A legfrissebb inflációs jelentésből az derül ki, hogy több mint másfél százalékkal mérsékelte az árnövekedés ütemét az áfacsökkentés. Ezzel együtt utólag valóban vitatható a döntés. Különösen azért, mert miután a javaslatot benyújtottuk a parlamentnek, közölte az unió, hogy az autópálya-építéseket nem lehet az általunk tervezett formában finanszírozni. Ma már nem kétséges, mindez együtt sok volt.

– Miért nem vonták vissza a törvénymódosítást?

– A javaslat már a parlament előtt volt. Senki sem vállalta volna a nem kellően átgondolt korrekció politikai kockázatát.

– Nem lett volna jobb a választások előtt közölni a valódi költségvetési helyzetet?

– A választások előtt is azt mondtam: indokolt esetben hozzányúlunk a költségvetéshez. Meglehet, a kiigazítás szót soha nem használtam. Ugyanakkor, ha a költségvetésről szól a kampány, lényegében nem lehet másról beszélgetni. Ugyanolyan hiba lett volna a választási vita központi témájává tenni a költségvetés helyzetét, mint az, hogy – elfogadom a kritikát – próbáltuk ezt kiiktatni.

– A nyugdíjak és a családtámogatási rendszer megúszta az átalakítást. Van-e garancia arra, hogy így is marad?

– Továbbra is megtartjuk a tizenharmadik havi nyugdíjat, miközben korrekciót hajtunk végre. Jövőre elindítjuk a gyermekszegénység elleni nemzeti programot. Emellett arra törekszünk, hogy az inflációval, vagy azt meghaladó mértékben növekedjen az az összeg, amelyet a családok támogatására tudunk fordítani.

– Szlovákiában lezajlottak a választások, úgy tűnik, hogy új típusú koalíció alakul majd. Ezek után is ajánlaná a magyar cégeknek, hogy menjenek a szomszédos országba?

– Szenvedélyesen és önérzetesen vissza fogok utasítani minden zsarolást, amikor azok, akik hazafinak és patriótának vallják magukat, az ország szemébe vágják, hogy elmennek, ha négy százalékkal több adót kell fizetniük. Egy vállalkozó mérlegelheti, mi éri meg neki a legjobban, de az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetlen munkáltatói érdekképviselete sem vághatja az ország szemébe, hogy ha több terhet kell vállalni, akkor Szlovákiába települnek át a cégek. Amit mondtam, nem azt jelenti, hogy menjenek el a hőzöngő vállalkozások, hanem azt, hogy szégyelljék magukat. A kettő nem ugyanaz.

– Nem kellene inkább mindenkinek megköszönni, hogy hajlandó az elhibázott gazdaságpolitika miatt áldozatot vállalni az ország rendbetétele érdekében?

– Ezen logika alapján dühösnek kellene lenni azokra, akik az elmúlt években egy csipetnyi felzárkózási lehetőséget kaptak a nyugdíjakat vagy a közszférát érintő emeléssel. De ha azt látom, hogy aki képes rá, kiveszi a részét a közfelelősségből, és ezért igényt tart a köszönetemre, akkor biztosan megkapja.

– Egyébként hogyan értékeli a szlovák választás eredményét?

– Jól példázza, milyen jelentős politikai ára lehet a reformoknak. Ebben a régióban a Dzurinda-kormány mert a legbátrabban változtatni. És bár a pártja jobban szerepelt mint négy éve, a koalíciója megbukott. Ez mutatja, milyen nehéz összeegyeztetni a politikai, gazdasági szükségletet és az emberek elvárásait. Jan Slota pártjának megerősödése pedig azt jelzi, hogy Kelet-Közép-Európában még mindig erőteljesen jelen van a nacionalizmus.

– Mivel próbálja ösztönözni a kormány a foglalkoztatottság növelését?

– Beruházásokkal. Ezermilliárdos fejlesztést tervezünk, amellyel új ipari környezetet, fejlett infrastruktúrát, modern oktatási rendszert kívánunk létrehozni. Akkor vesz fel valaki több embert, ha bővül a piac. Akkor bővül a piac, ha van beruházás. A korábbi butaságokat ismételnénk meg, ha nem látnánk tovább az orrunknál, és azt gondolnánk, hogy járulékcsökkentésből lesz növekedés és foglalkoztatásbővülés.

– Mi történik akkor, ha az ellenzék nem fogadja el a megyerendszer átalakítását?

– Rosszat jelentene, ha nem menne végbe az átalakulás. Jó, hogyha van önkormányzás, de nem biztos, hogy mindegyik önkormányzat mögé kell hivatal. A megyei önkormányzatoknak például nincs saját bevételük, nincs adókivetési joguk, tehát nem igazán számítanak valóságos önkormányzatnak. Ésszerű megoldás lenne, ha a feladataik egyik részét az állam, másik felét pedig a városi önkormányzatok vállalnák át. Így közelebb kerülhetnénk az emberekhez is. Ráadásul az átalakítás tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezne.

– Fegyelmezett kormánytagként időben benyújtotta vagyonnyilatkozatát. Elemzők azóta is keresik a választ, vajon mire költötte azt a 87 millió forintos jövedelemtételt, amit bevallott.

– Először is adóra. Az említett 87 millió forint osztalékjövedelem, aminek most 25 százalék az adója. Ezek után pedig – miután az embernek felelőssége van –, iskoláztatni kell négy gyereket, unokahúgot és unokaöccsöt, támogatni kell nővért és édesanyát, egy tucatnyi alapítványt nagyjából tízmillió forinttal, emellett olyan hozzám kötődő politikai szervezeteket, mint például az Amőba. Emellett ebből éltem, mivel a fizetésemet is teljes egészében alapítványoknak ajánlom fel.

– Volt emellett komolyabb személyes kiadása?

– Nem vettünk autót, telket, festményt. A feleségemnek vásároltam egy gyűrűt a tízéves házassági évfordulónkra.

Ezek is érdekelhetik