Hírek

2005.09.13. 00:00

Dráguló erdélyi nyaralók

Egyre jobban közelítenek az európai ingatlanpiacokon megszokottakhoz az erdélyi telek- és házárak. Ám aki siet, az még mindig olcsóbban hozzájuthat egy-egy romantikus helyen fekvő nyaralóhoz.

Lukács János, Kolozsvár

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Sok külföldi számára már látótávolságba került az az idő, amikor a megszerzett ingatlant busás haszonnal adhatja el. Egyre népszerűbb Kolozsvár.
[/caption]Eladó emeletes nyaraló Kolozs megyében, a szentegyedi tó partján, horgász- és vadászparadicsom közepén, 7000 euróért – ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel még mindig lehet találkozni az erdélyi apróhirdetési lapokban, bár a hasonló ajánlatok egyre ritkábbak. Az árak ugyanis az európai uniós csatlakozás közeledtével egyre növekednek, elsősorban természetesen a nagyvárosok – Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Temesvár – vonzáskörzetében. Míg néhány évvel ezelőtt a tömbházlakások ára szökött feljebb és feljebb, mára a beépíthető telkek iránt nőtt meg a kereslet. Az Erdély fővárosának számító Kolozsvár villanegyedében például egy 600 négyzetméteres beépíthető telek ára akár a százezer eurót is elérheti. „Magyarországiak elsősorban nyaralók iránt érdeklődnek, és nem is kevesen” – számolt be érdeklődésünkre Kosztolányi Hajnal, az egyik székelyudvarhelyi ingatlanközvetítő iroda vezetője, keserűen téve hozzá: sokkal több az érdeklődő, mint a komoly vásárló. Ennek az egyik oka viszont az is lehet, hogy a romániai törvények értelmében külföldi állampolgár nem birtokolhat földterületet az országban. A rendelkezés egyformán érvényes a magán- és a jogi személyekre. Házat, nyaralót korlátozás nélkül lehet vásárolni, de az alatta levő teleknek romániai kézben kell maradnia. Kosztolányi Hajnal szerint az érdeklődők két lehetséges megoldás közül választhatnak. „Az egyik, hogy a vásárló 99 évre bérbe veszi a földet, és egy jelképes összegben megállapodik a tulajdonossal – mondta az ingatlanszakértő. – A másik lehetőség, hogy keresnek egy romániai rokont vagy megbízható ismerőst, akinek a nevére íratják a telket.” Akinek nincs erdélyi rokona, azon nem tudnak segíteni, megbízható „ismerősök” közvetítésével ugyanis egyetlen komoly iroda sem foglalkozik. Kosztolányi azt is megjegyezte, a magyarországiak általában potom áron szeretnének értékes ingatlanokhoz hozzájutni, és nehezen értik meg, hogy a romániai piac is követni kezdte a nyugati színvonalat. Van olyan romániai internetes honlap is, amely apróhirdetései között egyenesen forintban adja meg az eladó ház értékét. Így egy torockói villáért 18,5 millió forintot kérnek.

M. István budapesti tanár Romániából származott el Magyarországra, és feleségével együtt nemrég jutottak arra a gondolatra, hogy Erdélyben vásárolnának nyaralót. Nekik valamivel könnyebb a dolguk, mert erdélyi rokonaik nemcsak a telek helyzetének rendezésében segíthetnek, hanem abban is, hogy figyelnek a házra  és környékére. Azt még nem döntötték el, hogy hegyvidéken vagy valamelyik faluban vennének-e házat, mindkét variáns mellett és ellen is több érv szól.

A tiltás ellenére olasz kézbe került a Bánság

Hiába tiltja a törvény, hogy a földterületeket külföldiek megvásárolják, már eddig is több tízezer hektár terület került ki román tulajdonból. Az egyik bukaresti napilap szerint például a Temes megyében rendelkezésre álló 450 ezer hektár szántóföld egynegyede olasz tulajdonú (de román jogi személyiséggel rendelkező) cégek birtokában van. Az ország déli és nyugati részén tapasztalható hatalmas kereslet miatt a szántóföld hektárjának ára 400 euróról 2000 euróra nőtt. A vásárlók elsősorban olaszok, de szép számmal akadnak franciák és arabok is. A külföldi vevők arra számítanak, hogy az európai integráció után busás haszonnal adhatnak túl a földeken.

Ezek is érdekelhetik