A Fráter-dombon gyújtottak őrtüzet Székelyföldért a halasiak

A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben határozta el, hogy október utolsó napját, a Székely szabadság, a székely autonómia napjává nevezi ki. 2016-tól indult az a hagyomány, hogy őrtüzeteket gyújtottak ezen a napon, először csak Székelyföld határait világították ki és a következő években olyan nagy igény az egész Kárpáthazából, hogy nemcsak Székelyföld határait, Székelyföld szerte és Magyarországon, az anyaországban is rengeteg helyen gyújtottak őrtüzet.

– Erdélyt talán azzal a két szóval lehetne leginkább jellemezni, hogy misztikus és titokzatos. És ugyanígy ebbe a titokzatos országrészbe ezer év óta él egy szintén misztikus és titokzatos népcsoport, akik ezer év óta székelyek, ezer év óta a magyar történelemmel sodródtak és mindig hűek maradtak magyarságukhoz. Hűek maradtak a magyar királyhoz, a hagyományaikhoz. 

– emlékeztetett dr. Döme Ottó, a kiskunhalasi Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület elnöke.

A rendezvényen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, amely nyomatékosítja, hogy a területi autonómia a biztonság, a béke és a jólét záloga lehetne Székelyföldön. Azt is leszögezi, hogy Székelyföld népe kitart a területi autonómia igénye mellett.

Fehér Péter, a Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány elnöke a Fráter-domb történetéről mesélt, ami jelenleg ma már csak talán mindössze egyötöde az eredeti dombnak, mert az elmúlt évtizedekben a város egy részére innen hordták be a homokot töltésnek a tómedrekbe. Az itt található homokbuckavonulat az Ócsai Tájvédelmi Körzethez tartozó Turjánostól egészen Belgrád alá, a Delibláti-homokpusztáig tartott. Ma már a természetvédelemnek nem kis feladata, hogy ezeket a homokbuckás területeket megőrizze, épp ezért jelképes, is, hogy ezen a helyen gyújtják az őrtüzet – emelte ki beszédében Fehér Péter.

A résztvevők az őrtűz lángjai mellett verseket és irodalmi művekből olvastak fel részleteket.