Aknay János tárlata nyitotta a Kodály Fesztivált

A „Zene a lelkednek” mottó jegyében rendezik meg a 2022-es Kodály Művészeti Fesztivált Kecskeméten, több patinás helyszínen. A tizenkét napos komolyzenei esemény nyitónapján, hétfőn a Hírös Agórában két kiállítás nyílt, és koncertet adott a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar.

Az első tárlat Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze legújabb képeit mutatta be. A megnyitón elhangzott: ha a magyar posztgeometrikus művészetről és sokszínűségről van szó, akkor Aknay János neve biztosan szóba kerül. 

Aknay János egyike azon kevés magyarországi festőművésznek, akinek művészetében egyszerre jelenik meg a konstruktív szürrealista irányzat, ilyen módon művészete szervesen kapcsolódik a Vajda Lajos, Bálint Endre, Barcsay Jenő nevével fémjelzett képzőművészeti hagyományhoz.

A művész munkásságáról, a most megnyílt kiállítási anyagról Novotny Tihamér művészettörténész szólt. Beszéde elején a művész munkásságáról a következőket mondta méltatásában.

– Kétségtelen, hogy a szentendrei közegben gyökeret eresztő Aknay János minden műve közel hatvan éve a Fentebbvaló, a Fennebbvaló társalgója. Így, festészeti szentháromságának transzcendentális témapillérei: a szakrális benyomást keltő építészeti motívumos konstruktív képek; az ikonikusan ábrázolt angyalok és transz-reális emberszentek; valamint a Krisztus korpuszok, Megváltó-parafrázisportrék, illetve az evangéliumi Jézus-történetek költői valóságán nyugszanak. Aki figyelemmel kísérte a hajdani Vajda Lajos Stúdió előtt alig néhány évvel induló, s az időközben a Nemzet Művésze kitüntetettjévé váló alkotó vezérmotívumainak alakulását, az egyszerre tapasztalhatja azok részben visszatérő jellegét, másrészt a finom elmozdulásokkal és/vagy radikális váltásokkal járó fordulatosságát, illetve végtelen kombinálódási rezdüléseit. Aknay János jelenlegi kecskeméti kiállítása legújabb építészeti motívumos, valamint angyalfejes témájú kis-, közepes- és nagyméretű festményeiből nyújt egy majd ötven darabból álló válogatást – részletezte, majd tovább fejtegette a művész alkotói munkásságát.

Végül a következőképpen összegezte életútját.

– Nyíregyházán születni, Debrecenből elindulni, Budapesten érettségizni, Szentendrén festővé válni, Kossuth-díjasként a csúcsra jutni, és Magyar Örökség díjazottjaként, valamint a Nemzet Művészeként révbe érni... Íme, egy életpálya sorsgrafikonja hely- és minőség specifikus stációk mellérendelései által röviden összehúzva.

A műsorban közreműködött Edőcs Fanni csemballón, Mészáros János brácsán és Csík János hegedűn. 

A július 18–29. között zajló Kodály Művészeti Fesztivál komolyzenei programjainak a város több patinás épülete, temploma ad helyet. Neves sztárok lépnek fel, mint például Miklósa Erika vagy Rost Andrea. Idén is van „Kodály-pont”. A Hírös Agóra előtt felállított kör alakú kis pódiumon helyi együttesek adnak esténként, 18.30-tól mini-koncerteket.