Az utóbbi két év munkáit mutatja be Harmath István a bajai tárlaton

Az érzékelhető valóság határán belül lüktető impulzusok tartalma indítja el az alkotói folyamatokat, vallja a szobrászművész. 

– Ezek élményszerű impulzusok, aminek tárgya az ember. Az az ember, aki utánzások sorozatának az eredménye. Aki saját magával van elfoglalva, és csak saját maga érdekli. Elfelejtette, hogy hol a helye, és csak szerepeket játszik, amely szerep elidegeníti magától. 

A természetesből a természetellenesbe, aminek eredményeképp egy önmaga teremtette abszurd programnak az áldozatává válik 

– fogalmazott Harmath István. Majd a kiállításról elmondta, hogy a vázlatrajzokkal kezdődött, mert a gondolatok fogantatása a rajzban tükröződik első körben. 

– Utána lejegyzem, és ebből táplálkozva kiválogatom azokat, amiket majd tárgyiasult formában elkészítek szobor vagy domborműben. 

Az anyagok változatossága is érdekes, mert legtöbb munkámat nem tudom anyagi okokból nemes anyagba, bronzba ültetni, ezért gipszben valósítom meg a gondolatokat. 

Az a lényeg, hogy megcsinálom őket – mondta lapunknak az alkotó. 

Többnyire gipszből készülnek a szobrok, de vannak terrakotta szobrai is, égetett anyagból. Van egy öt munkából álló sorozat is, amely vegyes technikával készült. A kiállításon látható egy kórkép a mai emberről, aki eltávolodott a valóságtól, megszűnt a kapcsolata a külvilággal, a valósággal és eltávolodott saját magától, maszkot, álarcot visel. 

Ezért választottam a koncepciónak is az embert központnak, mert ebből indultam ki. Ez egy fajta kapcsolatom a külvilággal, amit az én szemüvegemen keresztül mutatok be, az eléggé nyersnek tűnő valóságot. 

Úgy érzem, ha végignézi az ember az alkotásokat, akkor mindenki kicsit magára ismerhet, de akár felismerhet olyan helyzeteket, amiben korábban ő is benne volt. 

Bizonyos csapdahelyzetek, amiben már volt ezelőtt, vagy lehet, hogy ezt követően kerülhet bele. Függetlenül attól, hogy a munkák negatív kicsengésűek, a tárlat célja felhívni a figyelmet ezekre a helyzetekre, ugyanakkor Madách Imre szavai jutnak az eszembe, hogy „Ember küzdj és bízva bízzál”, mégiscsak remélem, mert még nem látom a fényt az alagút végén, de szeretném látni – fogalmazott Harmath István. 

A remény az megvan benne, azért foglalkozik magával az emberrel, tudtuk meg. Nem nőről, férfiről vagy valakiről van szó ebben a kiállításban, hanem magáról az emberről, hangsúlyozta a szobrászművész. 

– Úgy láttam, hogy sokan elgondolkodtak az alkotásokat szemlélve, szerintem legtöbben vették a lapot. Másképp a valóságot nem lehet leírni a szobrászat nyelvezetével, csak ha humort és iróniát is teszek bele, mert úgy érzem, hogy ezáltal érthetőbbé és elfogadhatóbbá válik az a mindennapi szerepjátszás, a valóságnak ez a tragikomédiája, ami folyik a világban. A képmutatás bolond világában. 

Az lenne a jó, ha mindenkinek lenne bátorsága tükörbe nézni, legyen bátorsága kimondani dolgokat, és nem kell mindig megalkudni, és nem kell mindig meghajolni. 

Mindenben és mindenkinek, mert pont emiatt történik az, ami van most a világban. Nem merünk felállni, és nem merünk kiállni saját magunkért sem. Ez a kiállítás erről szól, hogy merjél kiegyenesedni – fogalmazott Harmath István szobrászművész 

Harmath István tárlata március 17-ig látható az Eötvös József Főiskola galériájában, a Szegedi úti épületben. 

Harmath István rendszeresen részt vesz tárlatokon

Harmath István Székelyudvarhelyen született 1974-ben. Képzőművészeti tanulmányait a Nagyváradi Képzőművészeti Egyetemen végezte szobrász szakon, mestere Bone Rudolf volt. Tagja a Magyar Szobrász Társaságnak , a Nagy István művészeti Egyesületnek, a Műhely egyesület Kecskemétnek illetve a Barabás Miklós Céhnek. Rendszeresen részt vesz tárlatokon itthon és külföldön, 2001 óta készít köztéri szobrokat is melyek megvalósítását pályázatok révén nyerte el. Köztéri munkái Magyarországon és Erdélyben is megtalálhatók. Több szakmai díjjal jutalmazták munkáját, 2021-ben a Szent István egész alakos szobor pályázat első díját nyerte el Budapesten. Köztéri szobrai közül Baján Mészáros Lázár, János Pál Pápa, dr. Róna Dezső, prof. Zsuffa István, Wass Albert, Szent László, Belon Gellért szobrait tekinthetjük meg. Hercegszántón 2017-ben állították ki az Albert Flóriánról készült alkotását.