A legnagyobb Petőfi-kutatóra emlékeztek Kiskőrösön

Talán dr. Kerényi Ferenc volt az elmúlt évtizedek legjelentősebb, legalaposabb Petőfi életmű kutatója. Kiskőrösre szinte haza járt. Meghatotta az a kultusz, szeretet, amely övezi annak a kis háznak a nagy szülöttjét, akit 1823. január 1-én anyakönyveztek az evangélikus templomban. A kisfiú Petőfi Sándor volt, aki a legismertebb költőnk külföldön is. dr. Sirató Ildikó, irodalomtörténész, aki egy ideig a felesége volt, idézte fel az emlékét hétfőn a kiskőrösi művelődési ház kamaratermében.  

A költőről a legalaposabb monográfiát Kerényi Imre írta, amely nem csak könnyen olvasható, jól forgatható, hanem annyira részletes, hogy mindössze három nap marad ki a Petőfi életéből. 

Azaz, szinte az egész életét végig követheti az, aki elolvassa a 2008-ban kiadott Petőfi Sándor élete és költészete című monográfiát. Lapunk kérdésre, miszerint van-e értelme ezek után még a költőről írni, dr. Sirató Ildikó így válaszolt: minden kornak megvan a maga Petőfi képe. Egy új monográfiát a következő években talán nincs értelme megírni, de egy következő irodalmár generációnak minden bizonnyal érdemes lesz újra gondolni a munkásságát. 

A rendezvényen elhangzott, hogy a zseniális pedagógus és kutató nem csak a költővel foglalkozott, hanem Madách Imre életművét is feldolgozta. A professzor a vándorszínészet a XIX. század színjátszásának a történetét, a Nemzeti Színház történetének másfél száz évének a történetét is feldolgozta. Tanított 1970-1990 között az ELTE Bölcsészkarán, a Petőfi Irodalmi Múzeum Intézet tudományos munkatársa, majd 1983-1992 között igazgatója volt. Majd 1992-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója is volt. A Kerényi Ferenc emléknapon fellépett Turek Miklós színművész, aki egy monodrámát adott elő Petőfi Sándor költeményeiből.