Hosszú ideje érdekli a kalocsaiakat a város alatti alagútrendszer

Lévén fizikailag létező jelenségről van szó, és az eddig talált föld alatti helyiségek mindkét végükön fallal zárt kamráknak bizonyultak, szárnyra kaptak a pletykák egy évszázadokkal korábban épült, később szakaszokra választott alagútrendszerről, amit sokan az érsekséghez, és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház építését kezdeményező Patachich érsekhez kötöttek. Egyesek botrányos és dermesztő eseményekkel hozták összefüggésbe az állítólagos folyosókat: azt beszélték, hogy a kastély és a zárda között biztosított átjárást – titkos légyottok kedvéért, vagy azt, hogy apácák és pártfogoltjaik nem kívánt terhességeinek vetettek itt véget. Később diktatúrák elől menekülő egyházi személyek rejtekhelyének mondták, és úgy is tartották, hogy a kiváltságosok ide menekülve várták ki a világháborús bombázók átrepülését a térség felett. Utóbbi történet egyébként valószínűleg igaz: a Szentháromság tér felújítása során néhány hónapja találtak egy földszint alatti vasajtót, ami a mai Paprika Múzeum – ezek szerint bunkerként is használt – pincéjébe biztosított bejárást.

A mítoszok mögött részigazságok bújnak meg, és ez a kalocsai alagútrendszer kapcsán sincs másként.

A világon sok helyen tártak fel például kandallókból nyíló, föld alá tartó menekülőutakat, több száz éves egyházi intézmények alatt is.

Az egyik legismertebb hazai eset Pilisszántóhoz kötődik: itt 1975-ben a templomkert egy része, majd 2002-ben az épület padlója szakadt be, leleplezve egy négy-öt irányban szétfutó folyosóegyüttest, amiről kiderült, hogy jócskán a templom 18. századi építése előtt készült.

Helyben Patachich Gábor kalocsai érsekhez kötődött alagutas legenda: e szerint kialakíttatott egyet a Mária Terézia tiszteletére emelt hajósi barokk kastély alatt. Találtak is egy folyosót, de az néhány méter után egy kútba vezetett, tehát inkább szolgálhatta az épület vízelvezetését, mintsem a lakók biztonságát. Bár vannak, akik kétségbe vonják, hogy a vadászkúria a Habsburg uralkodónak készült, tény, hogy a főpap komolyan várta a látogatást, mert a kalocsai érseki kastély rejt egy kápolnát, amit valóban a végül soha meg nem érkezett főhercegnőnek szánt.

A kalocsai alagútrendszer körül kialakult legendárium eddigi tudásunk szerint szinte teljesen alaptalan, mivel konkrét bizonyítékkal senki nem tudott szolgálni, logikus magyarázat ugyanakkor akad a fel-felbukkanó kamrákra. A megértéséhez az Árpád-korig kell visszatekinteni: az akkor még mocsaras Kalocsán vízelnyelő vermeket ástak az épületek köré – ezek idővel eltömődtek, agyagos talajréteget hagyva maguk után. A későbbi ingatlanok ezen megsüllyedtek volna, ezért a szakemberek magas, boltíves, dongaboltozatú pincéket építettek alájuk. Amit tehát sokan alagútnak hisznek, valójában ilyen, végeiknél fallal zárt pincék sorozata.