Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványára leltek Tiszaugon

A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: a közelmúltban előkerült „aranypénz” érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A talált aranyforint-másolat a 15. században nagy valószínűséggel úgy készült, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel.

Egy forrásadat szerint – amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant – Zsigmond király halálát követően ellopták az egyik pénzverő tövet, és feltehetően ezzel készítették a most megtalált hamis pénzérmét. Mint Wilhelm Gábor kiemelte, a fémpénz úgy néz ki, mintha színaranyból lenne, „egyedisége és gazdaságtörténeti vetülete azonban sokkal izgalmasabbá teszi, mintha egy eredeti Zsigmond-aranyforint lenne”.

Az ásatás során egy egykori falu, Ság emlékeit is megtalálták a föld mélyén.

A neolitikumból egy hatalmas őstulokszarv, a késő bronzkorból bronzeszközök kerültek elő. A késő avarkori épületekben pedig honfoglaláskori leleteket is találtak, amelyek arról is tanúskodnak, hogy a 8-9. századot követően az itt élő avarokat helyben érhette a magyar honfoglalás. Nagyon szép aranyozott ezüst veretek is előkerültek az épületekből, amelyek már a 10-11. századhoz köthetőek – sorolta a Wilhelm Gábor.

A régész emlékeztetett arra, hogy 1596-97-ben a „tizenötéves háború” során

egy nagy krími-tatár támadás érte el a környéket, amely Kecskeméttől Szegedig megsemmisítette a falvak többségét. Ennek esett áldozatul az egykori kereskedelmi központ is.

Wilhelm Gábor elmondta: Ság település neve az Árpád-kortól kezdve jelenik meg az írott forrásokban. Első említése az 1075-ből származó garamszentbenedeki bencés apátság alapítóleveléhez köthető, I. Géza király az apátságnak adományozta ezt a birtokot. Innentől pedig már jól ismert a település birtokszerkezete. Tudni lehet, hogy Ság egy folyami átkelő volt, már az Árpád-kortól vásáros helyként tartották számon, de mára már csak egy puszta áll az egykori nyüzsgő falu helyén. A régészek számára azonban nagyon hasznos a háborítatlan terület, mert a település teljes múltját megismerhetik a föld mélyében rejlő leletekből – fogalmazott a régész.

A vízügyi rendezés alatt álló területen a Kecskeméti Múzeum munkatársai a Várkapitányság Zrt. alvállalkozójaként egészen májusig végeznek megelőző feltárást, de már most nagyon sok, az eddigi forrásokat pontosító információt sikerült találniuk.

Borítóképünkön Wilhelm Gábor régész egy korábbi, Tiszaug mellett végzett ásatás során fellelt lelettel.