Kétszáz éve épült Kiskunfélegyháza központjának építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemléke: a Hattyúház. A jeles évforduló alkalmából az épület történetéről Fekete Beatrix, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökhelyettese tartott előadást a napokban. A jubileumi esemény keretében Petőfi-domborművet lepleztek le a Hattyúház udvarán, ugyanakkor az épületről színvonalas kiadvány is készült.
A Hattyúház a megújult kiskunfélegyházi főtér egyik ékessége
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Vajda Piroska
Az oromdíszéről elnevezett klasszicista épület a város főterén egy darabka a régi Félegyházából, abból az időből, amikor Petőfi Sándor kisgyermek volt itt. Édesapja, Petrovics István ugyanis 1822-től mint bérlőtárs, 1824-től 1830-ig mint egyedüli árendátor bérelte az épületben lévő két mészárszéket – derült ki Fekete Beatrix előadásából. Elmondta, a levéltári feljegyzések szerint a Hattyúház helyén korábban is mészárszék állt, Kiss vagy Hattyú Korcsma néven. Egy új kocsma építésének a gondolata 1817-ben merült fel, a „Csap Szék” ugyanis akkoriban a városháza épületében volt és ezt szerette volna a város vezetősége megszüntetni.
A tanács úgy határozott, hogy az új kocsma mellett legyen helye két mészárszéknek is. Az épület 1820-ban készült el Mayerhoffer János tervei alapján. Kivitelezési munkáit Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester végezte, az asztalosmunkát Hegedűs György vállalta. A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének a dísze lett, s ma már Félegyháza egyetlen meglévő klasszicista épülete – sorolta Fekete Beatrix. Azt is elmondta, hogy a Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált: boltoknak, kocsmáknak adott helyet. Volt az épületben a hentesüzlet mellett gabonaraktár, fűszerbolt, vaskereskedés, temetkezési vállalat, óvoda, totó-lottó iroda és takarékpénztár is. Udvarán pedig tej- és kenyérpiac működött. 1910 táján, az új szecessziós városháza tervezésekor felmerült az épület lebontásának a gondolata, helyén ugyanis kultúrpalotát szerettek volna építeni, de erre nem volt pénze a városnak.
Fekete Beatrix mesélt a Hattyúház történetéről Fotó: Vajda Piroska / Petőfi Népe
Az épület 1950-ben megmenekült a lebontástól, akkor ugyanis műemlékké nyilvánították. 1952-ben került a Hattyúházba a mai könyvtár elődje, a Népkönyvtár, amely 1957-ben vette fel Petőfi Sándor nevét. 1961-ben pedig az egész épületet megkapta a könyvtár. Ünnepélyes megnyitóját 1966. január 30-án tartották. Az elöregedett épületet 2008-ban címzett állami támogatásból és saját forrásból újította fel a város, illetve új épületszárnyat is építettek hozzá, így ma már a könyvtár kétezer négyzetméteren szolgálja a város és térsége lakosságát. Rendezvényeivel pedig méltón őrzi irodalomtörténeti jelentősége szellemét.
Domborművet avattak a jubileumon
Az előadást követően a könyvtár udvarán leplezték le azt a Petőfi-domborművet, amelyet dr. Tarjányi József kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával készített el Hunyadi László erdélyi szobrászművész. A dombormű átadásakor dr. Tarjányi József elmondta: – Régi adósságunkat törlesztettük ma itt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár belső udvarán, városunk szülötte domborművének leleplezésével. Ez a rész egykor a Petrovics István által bérelt mészárszék hátsó udvara volt, ahol a kis Petrovics Sándor sokszor lábatlankodott az édesapja körül, tehát szent földön állunk, hiszen halhatatlan költőnk lábnyomát őrzi.
A Hattyúház a megújult kiskunfélegyházi főtér egyik ékessége Fotó: Vajda Piroska / Petőfi Népe
