Kecskeméten zártkörű tárlatvezetést tartottak a Bozsóban

A tárlatvezetésen vendég volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Császár Dániel helyettes államtitkár és dr. Hoppál Péter, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, miniszteri biztos, aki köszöntötte is a művészeket és a jelenlévőket. Hoppál Péter a két művész munkásságát és alkotásaik üzenetét méltatta. – A művészek a nincs és van szembenállásából műveikkel a van, a létezés mellett foglalnak állást és a teremtettségünket ünneplik. Ez sugárzik a mostani alkotások metszetéből, a nőből, a teremtés csodájából – fogalmazott Hoppál Péter.

– A kiállítás alkotói a klasszikus hagyományokból merítenek. Munkáik meghatározó témája maga a nő. Aki mint a létezés origója és záloga, az eredet kulcsa vagy az ember általános szimbólumaként jelenik meg az alkotásokban – mondta a kiállítás kurátora.

Szmrecsányi Boldizsár – Boldi szobrászművész és márványból és bronzból készíti alkotásait. Köztéri szobrai a világ több pontján láthatók.

– Boldi tökéletesen lecsiszolt, zárt kompozícióinak elsődleges forrása a magas fokú stilizálás ellenére mindig valamiféle természetelvű gondolkodásmód, amely során hangsúlyosan az emberi születés pillanatára, a létezés élményére reflektál. Alkotóként az a Pierre Abélard, francia skolasztikus filozófus által is felvetett talány foglalkoztatja, hogy képesek vagyunk-e a lényeg valamikénti megragadására, az absztrakcióra. A kezdet eredetét, a teremtés és az élet eredetének mibenlétét szimbolizáló, absztrahált formavilágú plasztikák amorf tömegei különböző irányban, eltérő beállításokba komponálva jelennek meg, játékosan kísérletezve a formátlannak tűnő alakzat térviszonyaival, az anyagból és a felület tökéletesen csiszolt megmunkálásából fakadó fény-árnyék hatásokkal – mondta a Brancusi-féle hagyományt követve a tömböt csak szükséges mértékben megbontó szobrászművész munkáiról a kurátor.

Incze Mózes az Élesdi Műhely alapítói közé tartozik Számos hazai és nemzetközi díjat érdemelt ki.

– Incze Mózes a hagyományos alapokon nyugvó, klasszikus figurális festészet képviselője, mégis magával ragadó, misztikus fényekbe burkolt kompozíciói a mai kor emberének tárgyaival napjainkra reagálnak, sőt a léthatárt feszegetik. Az önmagunk meghaladására való törekvéseinkben, a mindig többre, jobbra, másra irányuló folytonos vágyakozásunkban a folyamatos technikai fejlődés gyakran segíthet. A festmények szimbolikus értékkel bíró motívumai a kábelek, usb-csatlakozók és töltők, a pendrive, hangszórók, konnektorok vagy a vörös szalag, amely hol körbeölel, hol gúzsba köt, hol pedig egy másik világ, egy másfajta létmód lehetőségét ígéri – méltatta a festőművész munkáit, majd az alkotó képépítési módjáról szólt. – Létrehozójuk módszere az asszociációkra épít, a befogadó elméjét igyekszik mozgásba hozni, hogy a figyelmes szemlélő tekintete fűzze össze a kép részleteit, s a látvány maga a néző elméjében teljesedjen ki – fejtette ki.

A két művész munkáinak közös pontjait is megvilágította Árvai-Józsa Kitty.

– Boldi és Incze Mózes munkáinak egyik kiemelkedő gondolati vezérfonalát annak vizsgálata adja, hogy miként kapcsolódik az ember általában, s az egyén önmagában a világhoz, miként teremti újra és mindig másként önmagát és körülötte lévő közeget. Miként válik valami áttetsző jellé, s nem utolsó sorban mik azok a kapcsolódási pontok, melyek az alkotást magát – legyen az szobor vagy festményt – korunkhoz, napjainkhoz, a ma emberéhez kötik – mondta a művészettörténész.

A kiállítás november 15-ig látogatható.