A több mint százéves Hankovszky-albumot is láthatta a kecskeméti közönség – galériával

Címkék#Hankovszky Zsigmond #megemlékezés #évforduló

Pénteken emlékeztek meg Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümölcstermesztő kertész születésének 160. évfordulójára Kecskeméten, a Természet Házában. A megemlékezésen bemutatták a több mint 100 éves Hankovszky-albumot is.

Sebestyén Hajnalka

Hankovszky Zsigmond (1864-1949) szőlész-borászt sokan ismerték Kecskeméten, főként a Hunyadivárosban élők. Híres mondata volt: „Munka nélkül nincs eredmény, tudás nélkül nincs haladás”. Emlékére 10 évvel ezelőtt a Természet Háza falán emléktáblát avatott közösen a Hunyadivárosi Részönkormányzat, a Kecskeméti Református Egyházközösség és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Pénteken halálának 160. évfordulójára emlékeztek meg. Először megkoszorúzták az emléktáblát, majd az emlékező műsor a Természet Házában folytatódott. Pászti András, a városrész önkormányzati képviselője köszöntötte a résztvevőket, majd a Corvin Mátyás Általános Iskola két diáklánya felelevenítette Hankovszky Zsigmond életútját, és verset mondott. A műsorban közreműködött Szabó Sándor tárogatón, valamint a Lakó Sándor Kamarazenekar tagjai.

Hankovszky-album

Az esemény különlegessége volt, hogy a református egyház a megemlékezés idejére rendelkezésükre bocsájtotta a több mint 100 éves Hankovszky-albumot, az életmű könyvet, melyet egy szakértő munkatárs mutatott be a felnőtteknek és diákoknak.

A rendezvényen részt vett Horváthné Fodor Éva is, akit családi kötelék köt Hankovszky Zsigmondhoz. Édesanyja, Dóró Mária Hankovszky Zsigmond keresztlánya volt. Ő vitette át a református temetőből a sírját a Köztemetőbe, ahol díszsírt kapott.

Hankovszky Zsigmond életútja

Hankovszky Zsigmond 1864. május 19-én született Kecskeméten. Kertész és növénynemesítő volt. Az érdiószegi vincellér képzőben végzett 1882-ben. Erdélyi szőlőbirtokok vincellére és pincemestere, Úrréten szőlő és gyümölcstelepet létesített 1885-től. Az ország számos helyén telepített szőlőt, saját szőlő és gyümölcstelepe pedig egyedülálló volt.

Számos szőlő,- alma,- körte,- barack és meggyfajtát, fajtaváltozatot nemesített, szőlővesszőit fajtatiszta szaporítóanyagként hozta forgalomba. Legismertebb nemesítése a róla elnevezett Hankovszky-féle rózsakajszi, ismertebb nemesített almái a Liget szépe, a fehér őszi alma, a Zsiga kedvence. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület Szakosztály elnöke volt. Nagy érdemei vannak a Duna-Tisza közi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakításában. Jelentős szakirodalmi munkássága a szaklapokban jelent meg. Különösen értékesek az 1885-1945 közötti időjárási feljegyzései, amelyek a vidék szőlő- és gyümölcstermesztésben nyújtanak hasznos adatokat. Számos hazai és külföldi kiállításon nyert aranyérmet.