Online formában rendezik meg idén a nagy kecskeméti szavalóversenyt

– Mesélne a kezdetekről? Hogyan alakult ki a versmondó délutánokat és a Versünnepet magában foglaló, nagyszabású verseny?

– Kecskemét és térségében dolgozó drámapedagógusok öntevékeny közösségeként 31 évvel ezelőtt alapítottuk meg a Drámapedagógiai Műhelyt az ifjúsági otthonban. Kezdetektől fogva sokrétű, elismert szakmai munkát végzünk. Az évtizedek során több olyan programot hívtunk életre, melyek ma is népszerűek és sikeresek. Ezek egyike a Versmondók találkozója. Eleinte egyszerű városi szavalóversenyként szerveződött, majd 1997-től egy teljesen új formát álmodtam meg. Ma is így működik, ez az év az első kivétel.

– Bemutatná ezt a formát?

– Kecskeméten már eleinte is mutatkozott érdeklődés az általános iskolás korosztály körében a versmondás iránt. Néhány év után azonban annyira megnőtt a versmondók száma, hogy egy délutánba nem fért bele a verseny. A zsűritagok kapacitása véges volt. A versmondók közül többen a lámpaláz miatt nem tudták előadni úgy a verseket, mint ahogyan képesek lettek volna. Érezhető volt az is, hogy nem kevesen csak azért vállalkoznak a versmondásra, mert szeretnek ilyen megmérettetésen részt venni. Ezt orvosolva találtam ki, hogy játékos versmondó irodalmi délutánokat tartsunk előválogatóként, ahol drámapedagógus kollégák előtt mondják el a verseket a tanulók. A cél verset olvasni szerető, verset értő emberek nevelése, a téthelyzet megoldása. A versmesterek nemcsak egyszerűen értékelik a szavalatokat, de sok hasznos tanácsot is adnak a diákoknak a versek tolmácsolásához. Ösztönzik őket a személyiségükhöz illő versek felkutatására, felhívják a figyelmet a versek üzenetének megtalálására, önmaguk őszinte felvállalására, mások elfogadására. Mindezt játékos keretek között, hogy feloldódjanak a résztvevők.

– Van rangsorolás?

– Az értékelés, a díjazás is sajátos módon történik. Az egyes előadásokban a legjobbat emeljük ki. Mindenki valamilyen rangot kap hangzatos elnevezéssel, melyek nem jelentenek sorrendet. Viszont a tehetséges előadóknak lehetőséget adunk egy újabb megmérettetésre. Ők kerülnek a következő fordulóba, melyet Versünnepnek nevezünk.

– Az ifjúsági otthon maradt a szervezői intézményi háttér?

– Igen. Az intézmény munkatársa, Csizmadia Ilona mindenben partnerünk. Rengeteg segítséget kapunk tőle a szervezésen túl a rendezvény megvalósításához szükséges anyagi háttér előteremtéséig. Most – az online változatban – a versenyzők koordinálásában oroszlánrészt vállal. Az informatikus kollégával közösen létrehozták a technikai hátteret.

– Miért döntöttek úgy, hogy a járványhelyzet ellenére is megtartják a találkozót?

– Olyan nagy volt az érdeklődés, nem hagyhattuk, hogy a gyerekek csalódjanak. Az 1-11. évfolyamról 540-en jelentkeztek, akiket újra megkérdeztünk, és mintegy háromszázan még így, online változatban is vállalták a megméretést.

– Hogyan képzeljük el az online Versmondók találkozóját?

– A versenyen induló saját nyolc tanítványomon – akik kihívásnak élték meg a helyzetet, és hajlandóak voltak erőfeszítéseket tenni – teszteltem, hogyan is valósítható meg sikeresen a verseny online formában. Arra kértem őket, hogy videózzák le, ahogyan szavalnak. Töltsék fel az erre a célra létrehozott internetes fiókba a videót, melyet a zsűri értékelhet. Sikeres volt, használhatónak bizonyult a platform. Megszületett a jól látható, hallható felvétel elkészítéséhez szükséges megoldás.

– Mi a határidő?

– Április 20–24. között kell a diákoknak feltölteniük a versvideójukat, melyet a versmesterek, a zsűri tagjai – a már jól bevált értékelési szempontok alapján – öt korcsoportban értékelnek. Egy-egy háromtagú zsűri 20-25 szavalatot tekint meg. Az értékelő szakemberek az elmúlt évekhez hasonlóan csak a nevet és a korcsoportot tudják, azt nem, hogy melyik iskolát képviseli a szavaló.

– Kik jutnak tovább a döntőbe?

– Általában egy-egy csoportból 3-4 fő, kimagasló előadások esetén 4-5, akár 6 tanuló is kerülhet a döntőbe. Az elődöntők eredményéről május 8-ig értesítjük a résztvevőket. A Versünnep résztvevői május 11–15. között ugyanazzal a verssel egy újabb videót készítenek a szavalatukról. Erre azért van szükség, mert tapasztalataink szerint néhány hét alatt is sokat érik az előadóban a vers, melytől minőségibbé válik az előadás.

– Hogyan tervezik a döntőt online formában?

– Eredeti tervek szerint május 23-án tartottuk volna a döntőt. Az eredményhirdetés az új forma szerint is ezen a napon lesz az interneten, azonban megelőzi egy közös nagy versmondás az adott héten, mely videós vagy élő bejelentkezéses lesz, de mindenképpen a főtéri közös versmondás hagyományaival. Az idei program fókuszában József Attila áll, aminek apropóját a költő születésének 115. évfordulója adta. A döntő műsora most a közös szavalás lesz, József Attila mellett a kecskeméti Pintér Lajos költőtől is elhangzik egy gyöngyszem, valamint megemlékezünk egy költeményével a kö­zelmúltban elhunyt Csukás Istvánról is. Meg tudjuk valósítani a rendezvényhez kapcsolódó helytörténeti ismeretterjesztő vonulatot is. A megyében egyetlen hely kötődik József Attila életéhez. Szabadszálláson található a Dörmögő ház, ahol egykoron József Attila nagypapája csőszként élt, és a kis Attila sok időt töltött ott. Online formában a Dörmögő ház történetét megíró Süveges-Holczmann Andrea ad majd videós beköszönést.

– Szombaton ünnepeltük a magyar költészet napját. Elárulná, hogy ki az ön kedvenc költője?

– Több évtizede költészet napja környékén, főként a Versmondó találkozó miatt, heteken át a versekkel átitatott, emelkedett hangulatban dolgozom. Ilyenkor számomra mindennap versünnep. Kedvenc költőm nincs is, igazából nálam mindig hangulatfüggő, hogy éppen kinek a munkásságában, verseiben mélyedek el. Talán most Radnóti Miklós két versének egy-egy zárósorát idézném: „Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” „Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!” A nehéz pillanatokban az ő hite mindig erőt ad.