2020.01.27. 19:33
A Missziós kereszt egyszerre Jézus halálának és feltámadásának a jele
Az Eucharisztikus Kongresszus jelképét, a Missziós keresztet fogadta a Kalocsa-kecskeméti érsek Kiskunhalason. Bábel Balázs az ünnepi szentmisén hangsúlyozta: a kereszt nem csak az oltáriszentség fontosságára tanít, de megmutatja, hogy Magyarországnak és a kereszténységnek egyaránt van jövője és helye a világban.
A kiskunhalasi Szent Péter és Pál apostolok templomban hármas ünnepet tartottak vasárnap délelőtt. Az idén 250 éves templomba érkezett Pál fordulásának egyházi ünnepére az Eucharisztikus Kongresszus Missziós keresztje. A keresztet Bábel Balázs a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke fogadta a hívekkel közösen.
– Az Eucharisztikus Kongresszusnak az a célja, hogy a hitünket megerősítse. Az áldozásainkat gyakoribba, mélyebbé, szebbé tegye a Krisztussal való találkozásunkat a szentáldozásban – hangsúlyozta Hozdik Zsolt a templom plébánosa, aki elmondta azt is, hogy Kiskunhalason már harminchét fiatal választotta, azt hogy az oltáriszentség legnagyobb ünnepén több mint ötezer társával együtt lesz elsőáldozó. Eucharisztikus Kongresszusra egyaránt várják a fiatal és idős hívőket.
– A Missziós kereszt egyszerre Jézus krisztus halálának és feltámadásának a jele, másrészt annak a jövőnek a jele, amely az ember számára az emberi civilizációt, a szeretet civilizációját biztosítja – mondta Bábel Balázs érsek.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 1938 után ismét Budapesten rendezik meg idén szeptember 13-ától. Addig is a Missziós kereszt folyamatosan járja az országot, felhívva a figyelmet a világ eseményre.
A Missziós keresztet fogadta az érsek Kiskunhalason
Kiskunhalason 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovich Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkőletétel 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel.
