2018.08.12. 09:46
Attila és Árpád népének örökösei és tisztelői gyűltek össze a tizedik Kurultajon
Ezrek zarándokoltak ki a bugaci pusztán megrendezett tizedik Kurultajra. A Magyar Törzsi Gyűlést, a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző eseményét, a hun és türk tudatú népek találkozóját több száz magyar hagyományőrző, civil szervezet és lovas részvételével rendezték meg a hétvégén. A három napos eseményen 26 nemzet képviselői több mint ötven programon keresztül mutatják be népi kultúrájukat. Vasárnap is számos érdekesség várja az érdeklődőket.
A tűző nap, a hőség és a homoktenger sem tántorította el a több ezer érdeklődőt attól, hogy részesei legyenek a jubileumi törzsi gyűlésnek. Annak az ünnepnek, amely kifejezi ragaszkodásunkat a hagyományainkhoz. A találkozó szombati főeseménye a seregszemle volt, amelyet a díszvendégek köszöntői előztek meg.
– A magyarság a megmaradás népe – fogalmazott ünnepi beszédében a kulturális találkozó szellemi atyja, Bíró András Zsolt. Az antropológus főszervező hangsúlyozta, hogy a 21. század nagy kihívásai – a globalizmus, a semmittevés és a szellemi elsilányulás – ellenére a magyar nemzet méltón tud ünnepelni és emlékezni történelemformáló őseire.
– Mi bugaciak büszkék vagyunk arra, hogy a bugaci táj adhat otthont a Kurultajnak. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy részesei lehetünk ennek az ünnepnek. Kívánom, hogy aki ide látogat, találja meg azt a békét, erőt és feltöltődést, amelyet ez a közösség adhat. Ezt vigyék haza a mindennapokba, terjesszék jó hírét és jöjjenek vissza jövőre is – mondta köszöntőjében Szabó László a házigazda polgármester.
– Egy régi bölcsesség szerint a baj nem az, ha valamit nem tudunk. A baj az, ha valamit rosszul tudunk. Így vagyunk a magyar őstörténettel is. Van amit még nem ismerünk pontosan a honfoglalást megelőző időkből, és talán van, amit rosszul ismerünk, mert mindig volt, akiknek érdekében állt, hogy a magyarok ne ismerhessék valódi gyökereiket. Hogy a magyarok csak meghamisítva ismerhessék múltjukat – mondta ünnepi beszédében Kövér László az Országgyűlés elnöke.
– A történelmi krónikák szerint az egykori hun lovasok fergeteges nyílzápora a korabeli világ legfélelmetesebb harcmodorát jelentette. Modernek mondott világunkban egy másik, kevésbé látványos, de hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el, amelyet azonban már nem jegyeznek fel a krónikák. Sőt alkalmazását igyekeznek elrejteni a nyilvánosság elől. Ezen harcmodor lényege, hogy akinek megakarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni. Akit alávetettségbe akarnak taszítani a szülőföldjén, akit ki akarnak forgatni anyagi és szellemi javaikból, annak akaratát úgy akarják megtörni, hogy először megtörik és összezavarják a tudatát.
Megtámadják a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságát. Megakarják hamisítani a múltját és el akarják venni a jövőjét. Vagyis az áldozatot úgy össze akarják zavarni, hogy már szó szerint azt sem tudja, honnan jött, hová és kihez tartozik. Ezen harcmodorral szemben csak a lélek, a szellem és az akarat erejével védekezhetünk. Csak így őrizhetjük meg önrendelkezési jogunkat, azon képességünket és készségünket, hogy életünket ne a mások, hanem a magunk érdekei szerint rendezzük be. Mindehhez a politikai és gazdasági önrendelkezés megteremtése mellett szükség van a kulturális önrendelkezésre is. Tíz éve a magyar Kurultaj a kulturális önrendelkezés kinyilvánításának legnépesebb fóruma – hangsúlyozta a politikus.
Életben tarják őseink hagyományait
A Kurultajon ezúttal is felépült a honfoglalás korának hangulatát megidéző jurtatábor, amelyben a hagyományőrzők korabeli viseletekben mutatják be a magyar és a pusztai népek régmúltjának mindennapjait. Az találkozó leglátványosabb eseménye idén is a Kárpát-medencei magyar és a rokon népek hagyományőrzőinek seregszemléje volt. Korhű ruháikat és fegyverzetüket a honfoglalás kori sírokból előkerült leletek alapján készítették el. Ezeket a fegyvereket használat közben is láthatta a közönség, hiszen a nagy seregszemle után a pozsonyi csata 1111. évfordulója tiszteletére csatajeleneteket mutattak be. A seregszemlén valamennyi hazai lófajta is felvonult. Sőt őseink legendás lovát az aranyszőrű akhal-tekét is megismerhette a nagyérdemű. Mindezeket vasárnap is megnézhetik az érdeklődők. Mint ahogy Atilla Sátrában A hun kor a Kárpát medencében című kiállítást, lovas és íjászbemutatókat, de a Kurultaj ad otthont vasárnap a bothúzó Európa-bajnokságnak is.
A találkozón számos zenei és táncos program is várja az vendégeket. Három napon át a rokonnépek együttesei adnak koncerteket. Az érdeklődők mindezek mellett számos gyermek- és családi programon is részt vehetnek, valamint a kézműves vásárban szebbnél-szebb portékákból válogathatnak.
