A 129 éves kecskeméti épületet egykoron zsidó családok birtokolták – galériával

A könyvet kedden mutatta be prof. dr. habil Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja és dr. Tóth Szilárd levéltáros a szociális-közművelődési intézmény dísztermében.  

Amint Szécsi Gábor fogalmazott, az Egressy utca 5. számú ház 1894-es megépítésének idején és utána is a polgári életmód jelképének számított. A tulajdonosváltások során többnyire zsidó családokhoz került az épület. Az utódok átvették a korábbi családok stafétáját, és tovább fejlesztették az ingatlant. A lélekkel való felruházás volt a feladat, miután Farkas P. József és munkatársai 2005-ben használatba vették az akkor még erősen leromlott állapotú önkormányzati létesítményt. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt a benne kialakított Wojtyla Barátság Központ egyaránt szimbólumává vált az együvé tartozásnak, a kecskemétiségnek, egyúttal megjeleníti az együtt töltött időt. 

Az épület történetének kutatásáról Tóth Szilárd levéltáros szólt.

A legmegrendítőbb szál a ház históriájában, hogy zsidó családok birtokolták, akik a 30-as években kereskedőként Kecskemét legnagyobb adófizetői közé tartoztak. Mind a tíz akkori lakó a holokauszt áldozatává vált, három generációt érintően. Voltak köztük nagyszülők, szülők és egy unoka, akit hét esztendősen hurcoltak koncentrációs táborba. Ő akár még most is közöttünk lehetne – hívta fel a közönség figyelmét Tóth Szilárd. 

Farkas Pál, a Wojtyla programszervező munkatársa ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a Magyarhoni Zsidó Imaegylet és a Wojtyla Barátság Központ vezetősége úgy döntött, márványtáblával tiszteleg a mártírok emléke előtt. Ezt követően a résztvevők is megtekintették a helyszínen kiállított fekete színű emléktáblát. Az avatóünnepséget május 30-án tartják meg az épület homlokfalánál. 

Mindemellett Gulyás János, a Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-kereskedelmi igazgatója örömmel adta tudtára a jelenlévőknek, hogy kezdeményezésére – a Kecskeméti Települési Értéktár Bizottság döntése alapján – a Wojtyla Barátság Központ, mint kulturális érték, nemrégiben a Kecskeméti Települési Értéktár részévé vált. Az erről szóló emléklapot Farkasné Pásztor Jolán, a karitatív létesítmény társalapítója vette át. 

Jánosi István tanácsnok, önkormányzati képviselő az önkormányzatot nevében kifejtette, szerinte botorság lenne kísérletet tenni a népkonyha teljes tevékenységi körét összefoglalni, hiszen nem csupán Kecskeméten, de annak 50 kilométeres körzetében is nyomon követhető a wojtylások munkálkodása. A hit pedig még évtizedeken át működtetni fogja ezt a közösséget.

A bemutatón a Wojtyla Ház gondozottjain túlmenően további vendégek is részt vettek. Úgymint Mudri Andor, a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár levéltári kezelője, a kötet szerkesztője, valamint a népkonyha alapításában és későbbi üzemeltetésében főtámogatóként folyamatosan résztvevő keceli Pintér család képviselői, Pintér Józsefné Ilona és Pintérné Farkas Csilla, továbbá Kovács Tamás, a wojtylás szegények keddi ebédjét felajánló bugaci Karikás Csárda társtulajdonosa. 

A könyvbemutatót a Hegedűs együttes hangulatos zenéje színesítette.