Programok sokaságával ünnepeltek Kiskunhalason – galériával

Az évszázadokon át a szabadságáért harcoló magyar nemzet egyik legfontosabb küzdelmének nevezte az 1848-as forradalmat Hunyadi Péter, aki arra emlékeztetett, hogy Kiskunhalas szívében őrzi 1848 eszméjét, a város polgárai voltak azok, akiknek neve összeforrt az akkori eseményekkel, ma már közterületek névadói. Néhányukról név szerint is megemlékezett.

– Balajthy Dénes gimnáziumi tanár a Sándor-huszárok között harcolt, Bangó Péter ügyvéd, író, költő, az egyik kormánybizottság titkára volt, Gaál Lajos gimnáziumi tanár, honvéd főhadnagyként harcolt, Gózon István földműves, parasztviselő, a kiskun szabad lovasok között harcolt, Práger Ábrahám orvos, honvéd százados főorvosként szolgált, Vári Szabó István jogász, a kormányzó egyik futára, 1872-től Kiskunhalas első polgármestere volt, Varga Nagy István, aki 16 évesen belépett a honvédseregbe, mérnök-katona volt 1848-ban, Tóth János huszárszázados, felsőházi tag, a szegedi egyetem alapítója, és Szuper Károly, aki Petőfi színésztársa volt, később katonatársa – emlékezett vissza az önkormányzati képviselő, aki szerint érdemes feleleveníteni a történetüket és erőt meríteni belőle.

– A nyugattól mindig vártunk valami szépet, de egyoldalúnak bizonyult ez a várakozás napjainkig – fogalmazott az önkormányzati képviselő. Hozzátette, hogy a 21. század Európája sem tudta megoldani a nemzetiségek ügyét.

– Ez könnyű fegyver lett a szabadság nyugati ellenségei kezében. Az egymás mellett élő, egymásra utalt népek egymás ellen uszítása és kijátszása idegen érdekekért – húzta alá a politikus. Szerinte 1848 legnemesebb hagyománya az összefogás példája volt. 

– tette hozzá.

A megemlékezés résztvevői az Országzászló emlékműtől a Thorma János Múzeumba vonultak át, ahol a Talpra magyar! című festménynél koszorúkat és virágokat helyeztek el. Ezt követően a Petőfi-szoborhoz mentek, ahol az ünnepség résztvevői együtt szavalták el a Nemzeti dalt, majd a szobor talapzatánál virágokat és koszorúkat helyeztek el.

A nap folyamán a Thorma János Múzeumban bemutatták Sümegi György és Kollarics Gábor Thorma János Talpra magyar! című történelmi tablóját is, a város piacterén pedig a Hazatalálás Baráti Kör tartotta meg a Magyarok Vásárát, ahova az ország minden részéről és a határon túli magyarok lakta területekről érkeztek kézművesek, őstermelők, akik a portékáikat kínálták. 

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából egy kiskunhalasi gyűjtő jóvoltából megtekinthető volt a költő összes verseinek 1847-es első kiadása, ami azért is különleges, mert ebben a kötetben még nem szerepel a Nemzeti dal, hiszen Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A tulajdonos információi szerint a kötet még Bács-Kiskun vármegye egyik közgyűjteményében sem található meg. A gyűjtő több 1945 előtt készült magyar néprajzi tárgyat, valamint Kiskunhalashoz köthető régi tárgyat is bemutatott, többek között egy 1848-as gyalogos tiszti kardot is, melyhez hasonlóval harcolhatott a költő is.