Lajosmizse jász múltjáról tartottak konferenciát

Basky András, Lajosmizse polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A polgármester elmondta, hogy a város az utóbbi években jelentősebb erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy történelme feltáruljon, melynek egyik fontos eredménye a konferencia-sorozat is. A polgármester hangsúlyozta, hogy Lajosmizse területén sokkal régebben éltek már, mint ahogyan a települést megalapították. Erre újabb bizonyíték, hogy az Iskola-tó jelenleg zajló felújítása során kedden egy szkíta település maradványaira bukkantak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei (erről hamarosan bővebben is beszámolunk).

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József múzeum régészeti koordinátora nyitotta meg a konferenciát, aki elmondta, hogy megyei szinten is párját ritkítja a sorozat. Emlékeztetett, hogy több szakaszban zajlott a megtelepedés a környéken. Az első a honfoglalás kora, majd a tatárjárás nagy pusztítást hozott: az addigi nagyon sűrű Árpád-kori településhálózatot (hét templomos helyről van tudomásuk a település szűkebb környezetéből) feldúlták, de Lajos és Mizse települések egészen a török hódoltság koráig életben maradtak. Majd pusztává vált a település az utolsó betelepüléség, amikor a jászok szerezték meg az elpusztásodott területet – ez utóbbi fázishoz kapcsolódott a konferencia, ahol az előadók átfogó képet adtak a jászokról.

Dr. Selmeczi László a jászok magyarországi betelepedéséről tartott előadást, melyet szervesen illeszkedett Gulyás András Zoltán előadása két Árpád-kori település, Iva és Hacak faluról, melyben saját kutatási eredményeiről is szólt. Dr. Bagi Bálint Lajos és Mizse jász pusztává alakulását mutatta be. Horthiné dr. Bathó Edit és Kókai Magdolna a jász hiedelemvilághoz tartozó néprajzi anyagba nyújtott betekintést.

A konferencia öt előadását a megelőző két alkalomhoz hasonlóan könyvalakban is megjelentetik a szervezők.