A bajai zsinagóga történelmi évfordulóját ünneplik

Két kerek évfordulót ünnepelnek ősszel a Bajai Ady Endre Könyvtárban. Egyrészt maga a zsinagóga épülete 175 éves lesz, melyet 1845. szeptember huszonhatodikán avatott fel Steinhardt Jakab aradi főrabbi és 1985. október huszonkettedikén Pozsgai Imre adta át könyvtári használatra. Az első zsidó család közel háromszáz évvel ezelőtt 1721-ben érkezett Bajára. Zalavári László a Bajai Ady Endre Könyvtár igazgatója szeptember huszonkettedikén este hat órakor előadást tart, amelyben a központi szerepet a zsinagóga kapja, de természetesen az elmúlt 300 évről is szót fog ejteni. Elöljáróban a baon.hu olvasói számára adott egy kis ízelítőt.

– Az első zsidó család 1721 körül érkezett Bajára. Moyses Michal, a feleségével, gyerekeivel és némi állatmennyiséggel jött – a többi családtag nevét nem tudjuk, mert csak a családfőt tartották számon. Később jött Löbl Isák, aki pálinkafőző volt. A létszám folyamatosan változott. A zsidó családok 1753-ban elérték a tíz családot, ami egy önálló hitközségnek megalapításához szükséges. 1762. január elsején az akkori urassággal, Grassalkovich Antal gróffal kötöttek egy megállapodást 16 családra szólóan. Ez arról szólt, hogy a zsidó családok fizettek évi 340 árendát, bérleti díjat, cserébe pedig építhettek maguknak templomot és temetőt is létesíthettek -- részletezte Zalavári László az Ady Endre Könyvtár igazgatója.

Elmondta, hogy az akkori vármegyékben a földesurak engedélyezhették a zsidók letelepedését, de a szabad királyi városokban kezdetben mindössze bérlők lehettek és csak később vehettek házat. Idővel a királynak is türelmi adót kellett fizetniük, majd a városnak is.

– A város zsinagógája 1765-ben készült el Lázár Simon óbudai kereskedő támogatásával, ami a jelenlegi könyvtár mögött épült, de sokkal kisebb volt mint ami 1806-ban leégett egy környékbeli tűzvészben. Két évvel később viszont újra felépítették, majd az 1840. május elsejei nagy bajai tűzvészben ez is leégett. Végül 1842. és 1845. között némi közadakozásból, gyűjtésből felépítették a jelenlegi épületet. A közösség mindig is erős volt, iparosok, kereskedők és értelmiségiek éltek Baján. Az első bajai polgármester is a zsidó közösségből került ki Hauser Mór személyében 1873-ban, később volt zsidó származású országgyűlési képviselő is. Megbecsült tagjai voltak a közösségnek, ők északról Morva országból, szlovák, cseh területekről érkeztek – tudtuk meg az igazgatótól. Ezt követően a zsidóság történelmének egyik legtragikusabb idejéről a II. Világháború időszakáról is szólt. Összességében, egyes becslések szerint, a városból mintegy 8200 főt deportáltak. A bajai zsinagógáról és a zsidóság részletes történetéről szeptember 22-én este hat órakor tartja előadását Zalavári László az Ady Endre Könyvtár igazgatója.

A zsidóság történelmének egyik legtragikusabb ideje a II Világháború időszaka

Baján volt a koncentrációs táborok gyűjtő helye, 1944-ben több fázisban vitték el a zsidókat innen. A Dél-vidékről, a Duna menti településekről és Erdélyből is ide hozták a zsidókat – mondta el az intézmény vezetője. Az igazgató a bori menetről is beszélt, amiben Radnótit is elhurcolták. A határ előtt kettévált a menet, Radnóti Mohács felé ment, a másik részét a mai Bajai Petőfi szigetre irányították. Sokakat megszöktettek a folyón keresztül a bajaiak. Többek között Bernhardt Sándor polgármester is segített ebben, őt Világ Igaza kitüntetésben részesítették ezért Izraelben.