Világbajnok tájfutó mesélt a halasi közönségnek

Mozogni jó címmel tartott előadást Monspart Sarolta 34-szeres magyar bajnok tájfutó kedden a kiskunhalasi Közösségek Házában.

Az egykori élsportoló hangsúlyozta, hogy felgyorsult és gyorsan változó világunkban különösen fontos a rendszeres testmozgás. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy az őskorban, ókorban és középkorban is aktív fizikai munkát végeztek az emberek. – Gondoljunk csak a vadászatokra vagy a gályarabok és a piramisépítők mindennapjaira. De még a nagyszülők és dédszülők is a mezőgazdasági és gyáripari munkájuk során aktívan mozogtak. Manapság kevés olyan munka van, ami fizikai aktivitást igényel, ezért nagyon fontos, hogy fordítsunk erre időt – mondta.

Monspart Sarolta arról is beszélt a halasi közönségnek, hogy a testmozgás szükséges az egészséges élethez, ami a mindennapjaink erőforrása. Ehhez mindenkinek meg kell találnia a számára megfelelő sportot. – Ez nekem sem ment könnyen, sok testmozgást kipróbáltam. Kézilabdáztam, vívtam és teniszeztem is, mielőtt tizenhat évesen rátaláltam a tájfutásra, ami egyszerre követelt szellemi és fizikai aktivitást – mesélte a kezdetekről.

Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszeres sportolás egyebek mellett javítja az alkalmazkodó- és küzdőképességet, a kreativitást, sőt értékes kapcsolati tőkét halmozhatunk fel általa. – Nagyon hasznos ugyanis másokkal közösen sportolni, motiválni, segíteni, inspirálni egymást. Különösen fontos ez idős korban, amikor a többség szívesebben ül a tévé előtt a kedvenc sorozatait bámulva ahelyett, hogy fél órát sétálna a szabadban. Ezért is hoztuk létre néhány éve az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatát – mondta.

Hozzátette továbbá, amellett, hogy a közös gyaloglás testedzési forma és közlekedési eszköz is, ingyenes orvosság. Javítja az állóképességet, az anyagcserét, hozzásegít a jó alváshoz, a szellemi aktivitás megőrzéséhez és nem utolsó sorban, társaságot ad az időseknek. – Ráadásul a természet a világ legcsodálatosabb sportstadionja. Kár lenne, nem kiélvezni az általa nyújtott lehetőségeket – fogalmazott Monspart Sarolta.

A félórás előadás után a jelenlévők kérdéseire válaszolva a tájfutó magyar és világbajnok mesélt sportpályafutásáról. Elmondta, hogy miután 1972-ben a tájfutó világbajnokságon első magyarként győzelmet aratott, a csepeli maratonon első női indulóként három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett. Emellett a sífutást is kipróbálta, amiben hatszoros magyar bajnok lett.

– Aztán jött 1976-ban a kullancscsípés miatti enkefalitisz, vagyis vírusos agyvelőgyulladás. Majdnem belehaltam, sokáig eszméletlen állapotban feküdtem a kórházban, de valószínűleg Istennek, az értem imádkozó embereknek és a sportolói szívósságomnak, regenerálódó képességemnek köszönhetően, bár ma is sánta vagyok, de felgyógyultam – emlékezett vissza a nehéz időkre Monspart Sarolta, aki felépülése után edzőként és szövetségi kapitányként is tevékenykedett.

A Nemzet Sportolója lett

A 75 éves Monspart Sarolta nagy álma teljesült, amikor áprilisban kiderült, hogy a Nemzet Sportolóinak javaslatára a kormány a Nemzet Sportolója címet adományozta számára. – Nagy vágyam volt bekerülni a tizenkét sportoló közé, mert szerettem volna, hogy a nem olimpiai sportokat is képviselje valaki. Az élsportolók egyenrangúságát jelzi a tagságom – mondta halasi látogatásakor.