A logopédusok otthonról segítik a gyermekek beszédfejlődését

– Zökkenőmentesen sikerült átállniuk a digitális oktatásra?

– Mint mindenkit, minket is váratlanul ért a járványhelyzet. Amilyen gyorsan csak tudtunk, reagáltunk a kihívásokra. Annyiban nehezebb helyzetben voltunk, hogy az iskoláktól eltérően, nekünk nincs a szülőkkel közös digitális platformunk, így meg kellett találnunk azokat a fórumokat, ahol érintkezhetünk velük, át tudjuk adni számukra a feladatokat. A telefon, az e-mail, a Messenger, a Skype és a Viber programok bizonyultak a leghatékonyabbnak.

– Összehasonlításképpen elmondaná, eddig hogyan zajlottak a logopédiai foglalkozások?

– Ambuláns ellátás keretében általában hetente egyszer, illetve kétszer részesültek terápiában a gyerekek kis csoportos formában, mely igazából azt jelentette, hogy hárman-négyen voltak jelen a terápiás órákon, de egyéniesített módon, minden gyermek a saját igénye szerint kapta a fejlesztést. Jó néhányan intenzív ellátásban részesültek, heti háromszor is találkoztunk a kicsikkel és szüleikkel. Terápiás helyszínül a Kecskeméti Tagintézmény Czollner téri telephelye szolgált. A Kecskeméttől távolabb eső településekre pedig az óvodákba mentek ki a logopédus kollégák, és ott tartották a foglalkozásokat. A szülőkkel való együttműködés számunkra a sikeres terápia egyik fő pillére, folyamatos volt velük a konzultáció, hiszen csak közösen tudtunk hatékonyan dolgozni, eredményt elérni.

– Ezzel szemben most hogyan tartják meg a foglalkozásokat?

– Jelen helyzetben egyénileg foglalkozunk mindenkivel, telefonon, e-mailben, és videóhíváson keresztül. Nem várható el egyetlen kicsitől sem, hogy konferenciabeszélgetésen vegyen részt, a monitoron tartsa figyelmét, meghallgatva közben a többi társát. Elsősorban a szülők segítségére vagyunk utalva, nekik küldjük el vagy mutatjuk meg a feladatokat, melyeket otthon együtt megoldanak, elvégeznek. Az egyéni konzultációink tizenöt-húsz percre korlátozódnak, körülbelül ennyi ideig tudnak az óvódások a logopédusra koncentrálni. Ez idő alatt megfigyeljük a gyerekeket, látjuk, mennyit haladtak előre, hol van szükség segítségre.

– Minden területen alkalmazható a digitális oktatás?

– Nem. Artikulációs zavar esetén nagyon leegyszerűsítve egy hangot először előkészítünk: megerősítve az artikulációs mozgásokat, a légzéstechnikát és a hallási észlelést, majd kialakítjuk a hangot, végül beépítjük a köznapi beszédbe. A hangok kialakítására nem igazán alkalmas a videóhívás sem, ám csoportjaink többsége ősszel indult, sokat haladtunk előre. Az előkészítések javarészt már megtörténtek, de e téren, illetve a kialakított hangok köznapi beszédbe építésében sokat tudunk most is haladni. Sajnos a távoktatásban az internet, a különböző műszaki eszközök torzítják a hangot, és több esetben késik is a hang, így az auditív észlelés feladatai terén most a szülők segítségére különösen rá vagyunk utalva. A nyelvi zavar esetén viszont jók a digitális platformok, a szókincs, a grammatika, a nyelvi tudatosság fejlesztése jól halad.

– Ön szerint mekkora visszaesést jelent ez majd a gyerekeknél?

– Szerencsére zömében az óvodás korosztályt érinti, többeknek legalább még egy évük van az iskoláig, és természetesen első osztályban is tudjuk folytatni a terápiát.

– A szülők mennyire tudnak partnerek lenni a távoktatásban?

– Mindenki részéről maximális a segítség, az akarat. Mi is látjuk, hogy vannak nagyon túlterhelt anyukák, akiknek a többi iskolás gyermekük digitális oktatását is felügyelniük kell, a háztartás vezetése és a home office munkájuk mellett. Sajnos olyan helyzettel is találkoztam már, hogy a szülő időközben elvesztette a munkáját, így veszélybe került, hogy a következő hetekben legyen internetük, őket papíralapú tananyaggal segítem. Nem egyszerű élethelyzetekben találják most sokan magukat, így mi is csak köszönettel vagyunk, hogy a munkánkat így segíteni tudják.

– A gyerekek könnyen vették a változásokat? Tetszik nekik az új helyzet?

– Ők könnyebben igazodnak az új élethelyzethez. Az elmúlt hónapokban, években szorossá vált sok kisgyermekkel a kapcsolatom. Látom rajtuk, hogy hiányzik nekik a személyes találkozás, főként az, hogy elmeséljék, mi történt velük az elmúlt napokban. A videós beszélgetések során bemutatják, mit rajzoltak, mit kézműveskedtek, egy kisfiú büszkén mondogatta a várva várt „r” hangot, az egyik kislány pedig a kolléganőmnek az új hercegnős ruháját mutatta meg.

– Az elvégzett feladatokat be kell mutatni?

– Nem muszáj. Akik bizonytalanok, azok videót készítenek a gyakorlatok elvégzéséről, vagy telefonon beszélünk. Ez számomra támpont, mert látom mennyit haladtak, mely téren kell a segítség.

– Lehet pozitívuma a jövőben a digitális oktatásnak?

– Szerintem egyes részei beapplikálhatók a munkánkba, például terápiák befejező szakaszában haladhatnánk tovább ezen a módon, rendszeres konzultációval, de a személyes találkozás a terápiák során semmiképpen sem helyettesíthető.

– Korábban említette az artikulációs és a nyelvizavar-terápiát. A logopédia más területei is folytatódnak digitális oktatáson keresztül?

– Az iskola-előkészítő, prevenciós foglalkozásaink, a nyelvi késéssel küzdő két-három évesek szülőkkel együtt tartott csoportjai, a fogszabályzást segítő nyelésterápiás csoportok, valamint a dadogócsoportjaink is dolgoznak. Ez utóbbi két vonalon: a komplex művészeti terápián és az alkalmazott drámán keresztül. Nemcsak az óvodás korosztályt érinti a dadogás, hanem a nagyobb iskolásokat, beleértve a középiskolai korosztályt is. Olyan játékokat kapnak most a tagok, melyek feszültségoldók és családösszehozó jellegűek, továbbá a szülőknek továbbra is adott a konzultáció lehetősége a terápiás teamben részt vevő pszichológussal.

– Személy szerint ön hogyan éli meg a digitális oktatást?

– Sokkal több időt vesz igénybe részünkről, de ugyanakkor kihívás. Én magam hatvankét gyermekkel foglalkozom jelenleg. A cél pedig nem változott, szeretnénk segíteni a gyermekek beszéd- és nyelvi zavarát. A szakmai munkánkhoz országosan is kapunk segítséget, voltak és folyamatosan készülnek saját fejlesztésű gyakorlataink, valamint újként használjuk a learningapps hangot is adó, egyénileg szerkeszthető applikációt, mellyel nyelvi gyakorlatokat tudunk összeállítani otthoni feladatok elvégzéséhez. Bízom benne, hogy mielőbb visszatérünk a korábbi protokollhoz, és ismét személyesen segíthetem a kicsik és nagyok beszédfejlődését.