Tizenkétezer kilométert teker az egykori vasfüggöny mentén

Május 5. óta már a tizenharmadik országot érintette a Vasfüggöny-útvonal mentén Erdélyi Zsolt. A debreceni túrakerékpáros egyedül vállalkozott arra, hogy az EuroVelo 13 kerékpáros-útvonal mentén zajló túrájával emlékezzen meg arról, hogy harminc éve számolták fel a két világrendszert, a Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó kerítéseket és védelmi rendszereket. A biciklis vándor szerdán érkezett az út magyar szakaszának utolsó napjához, és amikor a tompai városházához ért, pontosan 6006 kilométert tekert le, azaz a nagy kaland felét már megtette.

– Norvégiából, a Barents-­tengertől indul ez az egész Euró­pát átszelő útvonal, amely egészen a Fekete-tenge­rig, a bolgár–török határig tart. Az emléktúrám során felkeresem azokat az emlékműveket, objektumokat is, melyek megmaradtak a két blokkot szétválasztó vasfüggöny mentén. Nagyon érdekes látni, hogy eredeti őrtornyokat, kőfalakat, szögesdrótból készített kerítésrészeket meghagytak mementónak az utókor számára – mondta el Erdélyi Zsolt, akinek túráját az álta­la létrehozott bicajos.com oldalon is lehet követni.

Mint mesélte: májusban, az induláskor még tél volt a norvég és a finn szakaszon, így havazás is nehezítette a haladását a kietlen tájakon, és a mínuszokban történő sátorverés sem a legegyszerűbb.

– Ez nagyon embert próbáló három hét volt, hiszen nappal is csak 6–8 fokra melegedett a hőmérséklet. Mindez a finn–orosz határig tartott, majd következett egy kerülő a Balti-tenger mentén. A balti államok mentén végre enyhült az idő, de a szeptember végéig tartó túrám minden évszakot átölel majd – számolt be a megpróbáltatásokat is tartogató útról Erdélyi Zsolt, aki első magyarként vállalkozott arra, hogy teljesíti az útvonalat. Mint hozzátette: nincs egyetlen szponzora a vállalkozásának, így a „jobb zsebe támogatja a balt”, de szeretne majd az útról filmet, könyvet is kiadni.

– Nagyon sok érdekes történetem van már az eddigi szakaszokon is, hiszen több mint kilencven napja vagyok úton és szinte minden napra jutott egy-egy érdekesség. A legemlékezetesebb még a harmadik napon történt, amikor az orosz–norvég határvonalnál forgattam a drónommal, amit nagy valószínűséggel az orosz határőrség „elfogott”. Teljesen váratlanul megszakadt a kapcsolatom a drónommal és már csak azt láttam, hogy nagyon gyorsan repül Oroszország irányába és egyszer csak eltűnik a látómezőmből. Tallinnban így kénytelen voltam egy új drónt vásárolni. Mindenesetre megtanultam, hogy a határvidékeken nagyon óvatosnak kell lenni a technikai dolgokkal, mert szinte mindenhol nagyon erős a határőrizet és gyakran ellenőriztek is a határőrök – számolt be a váratlan kiadással járó kalandról a biciklis vándor.

A felső-bácskai települések is szerepet kapnak a kerékpáros turizmusban

Erdélyi Zsoltot a bácsalmási bringások is nagy szeretettel fogad­ták a város határában. Némethné Légrády Kinga, a Bácsalmási Turisztikai Iroda vezetője elmondta, hogy a városnak és a térségnek komoly turisztikai tervei vannak, melyben fontos szerepet szánnak az EuroVelo 13 kerékpáros-útvonalnak és a környezetében zajló ökoturisztikai fejlesztésnek. Az együttműködésnek köszönhetően – melyben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a konzorciumvezető és a Felső-­Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület a társ – a tervezett fejlesztési elemek a nemzetközi kerékpáros-útvonal Nagybaracska és Kelebia között kijelölt Bács-Kiskun megyei szakaszához kapcsolódnak. A három helyszínen – Bácsalmáson, Tompán és Kelebián – tervezett bemutatóhelyek létesítésének kiemelt célja az újonnan létrejött Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark természeti és kultúrtörténeti örökségének bemutatása. Mint megtudtuk: Bácsalmáson négy innovatív látogatóbarát helyszínt hoznak létre, melynek elemei: egy turisztikai látogatóközpont, a Sóstó tanösvény, egy környezet és természettudatos szemléletformáló élménypark, valamint a tájház és régészeti emlékpark.