Már nem éri meg külföldön dolgozni, a lakhatás és a rezsi elviheti a jövedelmet

Ha nettó 250–320 ezer forintot keres egy alkalmazott, akkor talán kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e Nyugat-Európában munkát vállalnia. Ez főleg a családfenntartókra igaz.

Sziráki Szilárd, a kalocsai Buda Mobil Cargo Kft. cégvezetőjének tapasztalata szerint a munkatársai közül jó néhányan hazajöttek azért, mert a külhoni költségek elvitték azt a pluszösszeget, amit kint megspórolhattak volna. Az üzletember szerint, aki idehaza nettó 800–1000 eurót keres, azaz úgy 250–320 ezret, akár túlmunkával is, az meggondolja, hogy érdemes-e külföldön munkát vállalni, és kéthavonta látni egy-egy hétvégére a családot.

Kiss Zoltán, a lajosmizsei KissCuki Cukrászda tulajdonosa szerint lehetne akár 1000–1500 eurót is fizetni a dolgozóknak, de ennek olyan magasak a költségei, hogy egy jó nevű cég sem tudja kitermelni. Ráadásul a kiváló hazai szakembereket nagyon szeretik az osztrákok, akik gyakran elcsábítják a cukrászokat. Ők nettó 1500–2000 eurót fizetnek, illetve a jobb helyeken megadják a 13., 14. havi bért is, csakhogy megtartsák a magyarokat. A cégvezető szerint jelentősen csökkenteni kellene a bérre jutó költségeket, melyeket béremelés formában megkapnának a dolgozók. Mint mondta, akkor éri meg kint dolgozni, ha a kosztra és a lakhatásra nem kell költeniük. A tengerjáró turistahajókon lehet jól keresni, mert ott a szállás és az ellátás megoldott, sőt borravalót is kaphatnak a cukrászok.

Gaál József, a kecskeméti Szimikron Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a bérek az elmúlt három évben viszonylag gyorsan emelkedtek az idén, és jövőre is felfelé változnak, de már kisebb mértékben. A cégeket ez arra ösztökéli, hogy még takarékosabban bánjanak a munkaerővel. Hozzátette, hogy a kormány július 1-jétől két százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulás összegét, így valamelyest több pénz marad a cégeknél. Majd megjegyezte: nagyon fontos a munkavállaló szempontjából a bér, ugyanakkor egyre nagyobb annak a jelentősége is, hogy az illető milyen körülmények között végzi a munkáját. Kérdésünkre, hogy érezhető-e már a sajtóban oly sokszor megemlített gazdasági dekonjunktúra hatása, annyit mondott: jelek érzékelhetőek, de nem lehet tudni, mikor, milyen formában érkezik egy újabb válság.

A kiskőrösi Ungvári Műhely cégalapítója, Ungvári Ferenc számol a válsággal. Mint mondta, leginkább a kis beszállítók, az egy-két géppel rendelkezők érzik a visszaesést, folyamatosan jelentkeznek nála munkáért. A vállalkozásuk azonban jelenleg szeptember végéig rendelkezik megrendelésekkel. A munkaerővel kapcsolatban megjegyezte: munkaerőgondokkal nem küszködnek, vannak olyan jelentkezők, akiket értesíthet, ha üresedés lenne náluk. Tapasztalata szerint, akik külföldre mentek tőle, azok nem kerestek odakint annyival többet, hogy megérje huzamosabb ideig a családot magára hagyni.

Nettó kétszázezer forint az átlagfizetés

Az év első negyedében Bács-Kiskunban a havi bruttó átlagkereset 299 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 199 ezer forint volt. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 12,2 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszak adata. Ettől függetlenül a keresetek 15 százalékkal az országos átlag alatt vannak. A keresetnövekedés a versenyszférában 14,5, a költségvetési szférában 6,5 százalékot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 307 ezer, a költségvetési szférában 280 ezer forint volt. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 254, a szellemieké 369 ezer forintra bővült a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.