2018.12.17. 10:53
Közmondásokból és városi legendákból is készül animáció
Mozgalmas és sikeres évet tudhat maga mögött a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Megannyi külföldi megjelenés és fesztiváli jelenlét mellett ismét egész estés animációs filmen dolgoznak, és tovább szolgálták a hazai közművelődés ügyét. Folytatódott a Cigánymesék sorozat és belekezdtek a Toldi munkálataiba is. Mikulás Ferenc, a rajzfilmstúdió vezetője összegezte az idei évet.
Sokak által jól ismert jelenet az Eb, aki a kanalát meg nem eszi című magyar népmeséből
Forrás: Kecskeméti Rajzfimstúdió
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió számára az év sikerének mértéke a létrehozott művészi értékekben mérhető igazán, s ilyen tekintetben is nagyon jó esztendő volt az idei – mondta Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője.
Több film készítése nyúlt át tavalyról az idei évre. Ilyen a Medveinvázió Szicíliában című egész estés animációs film, melyet azzal a párizsi Prima Linea rajzfilmstúdióval partnerségben készítenek, mellyel a Vörös teknős című Oscar-jelölt filmen is együtt dolgoztak. Ez már a negyedik közös produkciójuk. Folytatták a cigány folklóron alapuló Cigánymesék sorozatot, mely a roma közösségen kívül is nagy sikernek örvend és nemcsak hazánkban, de külföldön is díjat nyert. Szintén az előző évben indult és idén is folytatódott a Városi legendák című széria. Ebben az évben kezdték a Magyar közmondások sorozat munkálatait, melyek képszerűen ragadják meg közmondásainkat. Szintén idei produkció a Hortobágyi darumese, amit a Hortobágyi Nemzeti Park megrendelésére készítettek.
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió már régen zászlajára tűzte a hazai közművelődés ügyét, ennek megfelelően idén is számos módon szolgálták ezt. Az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen hozták létre a KönyvtárMozi hálózatot. Ebben a mozgóképkultúrát elviszik azokra a kisebb településekre is, ahol korábban megszűntek a mozik. A hálózat lehetővé teszi a könyvtártagok részére, hogy saját belépési kódjukkal hozzáférjenek a stúdió alkotásaihoz és filmklubszerűen élvezhessék azokat a programban részt vevő közösségek.
Digitálisan felújították a 34 évvel ezelőtt készült Vízipók-csodapókot, melynek szerdán tartották a díszbemutatóját az Uránia Filmszínházban, a vetítést Áder János köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével, aki az élővizek pártfogója. Az élővizek védelme sarkalatos kérdés, az erre való érzékenyítést már gyerekkorban el kell kezdeni, melyhez nagyban hozzájárul a klasszikussá vált mese.
– Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha Kecskeméten is azok vagyunk, ezért sosem feledkezünk el városunk kultúrájáról, hiszen mi is abban létezünk – mondta Mikulás Ferenc arról, hogy két éve a kórház gyermekosztályának több mint hétszáz négyzetméterét díszítették magyar népmesés és vízipókos figurákkal, ami sokat segít a gyerekek kedélyének javításában.
A Magyar népmesék száz epizódjának díszdobozos DVD-kiadványából több mint 2800 darabot vásárolt meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és eljuttatják azokat az óvodákba, így olyan rajzfilmhez jutnak a gyerekek, melyek – a televízióban gyakorta sugárzottakkal ellentétben – biztosan épülésükre szolgálnak, megismerik a magyar népművészetet, a népzenét és a szép magyar beszédet.
Már zajlanak a jövő évi KAFF szervezési munkálatai, melyet a város sajátosságait és igényeit figyelembe véve egy időben rendeznek meg a Kecskeméti Bor- és Pálinkaünneppel. Ekkor három helyszínen, többek közt Kecskemét főterén vetítik majd az animációs filmeket. A programon Afrika animációját mutatják be, de lesz egy kiállítás a magyar animációs filmek japán megjelenéséről is, amelynek a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok 150 éves évfordulója adja apropóját.
– Nemcsak a kecskeméti animáció ügyét karoljuk fel, hanem igyekszünk külföldön is minél szélesebb körben bemutatni a magyar animációs művészetet – mondta Mikulás Ferenc, és erre bizonyság idei nagyszámú külföldi megjelenésük, hiszen 2018-ban is aktívan jelen voltak a határainkon túli szakmai eseményeken és közösségi vetítéseken.
Először jelent meg szervezetten a magyar animációs szakma az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, mely a világ legnagyobb és legrangosabb szakmai fesztiválja.
– Évek óta szomorúan tapasztaltam, hogy minden országnak van ott standja, csak a magyaroknak nincs, ezért a Médiatanáccsal közösen megteremtettük ennek lehetőségét – mondta Mikulás Ferenc. – Ennek köszönhetően ebben az évben több magyar animációs alkotó és producer képviselte hazánkat a szakmai rendezvényen.
Idén többek között Pekingben, Brüsszelben, Vietnámban, Ljubljanában, Pozsonyban, Kolozsváron volt vetítésük a külföldi magyar intézetek szervezésében. Belföldön a Várkert Bazárban, a Veszprémi Gizella Napokon, Balatonszárszón, Kecskeméten és a Magyar Nemzeti Bank pénztörténeti kiállításán tartottak vetítést. Ez évben 95 különböző fesztiválra küldték el filmjeiket, ebből 24 szakmai programon versenybe válogatták azokat.
Előkészítés alatt áll az az összeállítás, mellyel a március elején megrendezendő teheráni animációs fesztiválon jelenik meg a magyar animációs filmművészet. Ott az elmúlt 100 évben készült hazai animációs filmekből készült válogatást vetítik majd a nemzetközi közönségnek, ezenkívül egy kiállítás és egy kiadvány is bemutatja ott hazánk évszázados animációs történetét.
Néhány éve feltöltötték alkotásaikat a legnagyobb videómegosztó oldalra, melyeket 120 országból 76 millióan tekintettek meg.
Mikulás Ferenc elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt javasolta egy népmesei játszótér megépítését, mely a kecskeméti városvezetés segítségével jövő év első felében megvalósul a stúdió és a Kiskunsági Nemzeti Park épülete között álló régi játszótér átépítésével. A játszóteret a rajzfilmstúdió klasszikus alakjai népesítik majd be és várhatóan nagy örömet szerez a stúdióba látogató gyerekcsoportoknak.
Ebben az évben az országos televíziók 1331 alkalommal vetítették a rajzfilmstúdió filmjeit.
A rajzfilmstúdióban, a budapesti telephellyel együtt, mintegy 80 szakember dolgozik. Mikulás Ferenc – aki immár 48 éve vezeti a stúdiót – hangsúlyozta, hogy a sikeres szereplés a hatékony önmenedzselés mellett a kiváló munkatársainak is köszönhető, akik világszínvonalú munkát végeznek a projektekben.
– Még a filmeknél is fontosabbnak érzem a jó emberi kapcsolatokat a rajzfilmstúdióban. Sok közös program biztosítja azt, hogy összetartó legyen a közösségünk. Ha az emberek nem szeretik egymást, akkor jó filmek sem készülhetnek – zárta gondolatait az ügyvezető.
A Toldin is dolgoznak már a stúdióban
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió sikerrel pályázott a Toldi elkészítésére. A 2020-ig tartó alkotófolyamat során Arany János Toldijának 12 énekét öntik animációs formába. Ugyancsak a jövő évben indul a Cigánymesék folytatása, mely újabb 13 részben mutatja be a roma folklórt és a cigány kultúra értékeit.