2018.03.31. 15:30
A széderestével elkezdődött a zsidó húsvét ünnepe
Idén március 30-án, pénteken kezdődött a pészah ünnepe, amikor a zsidóság az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra és a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülésére emlékezik. A kiskunhalasi zsidó közösségnél is széderestével kezdődött az ünnep. A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik: egyfajta szeretetvendégség.
Akárcsak a keresztény húsvét, a pészah is a tavasz beköszöntének és a természet újjászületésének ünnepe, melyet a niszán hónap tizenötödik napjának előestéjétől a hónap huszonkettedik napjáig tartanak. A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett, majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek. A pészah a testi-lelki megtisztulás ünnepe, a zsidó kultúra egyik leghangsúlyosabb, tórai eredetű ünnepe. Az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek nyolc napon keresztül.
A pészah szó elkerülést jelent, az ünneppel a zsidóság arra emlékezik, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. A pészah a szabadság ünnepe is, mert ekkor engedték ki az egyiptomi rabszolgaságból Izrael gyermekeit. A pészah harmadik jelentése: a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, ehelyett a lisztből és vízből készült, gyorsan sütött kovásztalan pászkát (maceszt) fogyasztják. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a fejükön a nap szárított meg.
A Kiskunhalasi Izraelita Hitközség széder estéjén modernebb változatban, egy képzelt rádiós körkapcsolásban idézték fel a kivonulás (Haggáda) történetét a fiatalok.
A széderestén az ünnepi asztalokról ugyanakkor a bor, gyerekeknek szőlőlé sem hiányozhat. A hagyomány szerint ilyenkor négy pohárral illik belőle fogyasztani. A bor számít a legnemesebb italnak a zsidó kultúrkörben, másrészt a négy pohár bor Isten négy megjelenését is kifejezi: a zsidóságot megszabadította a fogságból, kimentette Egyiptom földjéről, szabad néppé tette és népévé fogadta.
Széderestével köszöntötték a zsidó húsvétot Kiskunhalason
Az asztalra széderkor számos más szimbolikus étel is felkerül. Ilyen többek között a tojás vagy a csirkenyak. Ez a két étel a szentélyben bemutatott áldozatot idézi meg. Az ugyancsak a menü részét képező torma pedig az egyiptomi fogság keserű pillanataira emlékezteti a híveket. A szimbolikus ételek másik csoportjába tartozik a macesz vagy a kovásztalan kenyér, a pászka, amely viszont már a szabadulásra, a fáraók földjéről való kivonulásra utal.
