A per végén derülhet ki, elévült-e az 1996-os gyilkosság

Bilincsben vezették be a Kecskeméti Törvényszékre a 41 éves román Marius G.-t. A 2000 óta Spanyolországban élő férfira tavaly csaptak le a spanyol hatóságok lakóhelyén, Barcelona közelében európai elfogatóparancs alapján. Őt vádolják azzal, hogy több mint 21 éve – időközben meghalt társával együtt – brutális kegyetlenséggel megöltek egy férfit Kiskunfélegyházán.

Az áldozat, a MÁV szolgálattevőjeként dolgozó T. Károly 1996. szeptember 22-én nem jelent meg munkahelyén, ezért egy kollégája elment meglátogatni, mert attól tartott, cukorbeteg munkatársa rosszul lett. A Szegedi úti házban aztán borzasztó látvány tárult a szeme elé: a nyitott ajtón keresztül meglátta a véres falat és a letakart holttestet, amelynek nyakából egy konyhakés állt ki. Az orvosszakértő megállapította, hogy a vasúti munkást bántalmazták, mielőtt több késszúrással végeztek vele. Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy rablógyilkosság történhetett, az áldozatnak ugyanis több aranyékszere eltűnt. Hamarosan az is kiderült, hogy T. Károly utolsó estéjén két kerékpáros fiatalember társaságában hagyta el a vasútállomást. A szemtanúk a holttest megtalálásának reggelén két 20 év körüli férfit láttak kiugrani a ház kerítésén. Az áldozat nem dohányzott, de a rendőrség rengeteg cigarettacsikket talált a lakásban. A hatóság gyanúja szerint ezeket gyilkosai hagyhatták hátra, rajtuk DNS- és ujjnyomukkal. A forró nyom azonban kihűlt, személyleírás és sokáig bizonyítékok sem segítették a rendőröket, az eset a döglött ügyek közé került.

Három éve aztán áttörés következett be a rejtélyes bűnügyben. A technológia fejlődése lehetővé tette ugyanis, hogy a helyszínen rögzített DNS-minták alapján – ennyi idő elteltével is – be tudják azonosítani az egyik elkövetőt. A rendőrség megtudta, hogy az áldozat a saját neméhez vonzódott, és abban az időben, főleg a fővárosban, de vidéken is szokott volt a román fiatalok által űzött férfi prosti­túció, ezt az áldozat is többször igénybe vette. A nyomozók 23 olyan ügy aktáit nézték át, melyben román származású férfi prostituáltak erőszakot alkalmaztak és az ujjnyomokat is folyamatosan vizsgálták. 2015-ben találatot jelzett a rendszer a 2007-ben meghalt Remus G. ujjlenyomatára. A magyar rendőrök Romániában kiderítették, hogy 1996-ban – 18 évesen – férfi prostituáltként dolgozott Magyarországon, de hamar visszatért hazájába. A hozzátartozók DNS-mintáit elemezve bebizonyosodott, hogy Remus G. is a helyszínen volt és részt vett a gyilkosságban. A DNS minták aztán a másik gyilkos esetében is nyomra vezették a rendőröket. Egy franciaországi, autópályán elkövetett bűncselekmény miatt került be az adatbázisba a mintája.

33 sérülés volt az áldozaton

Így lassan összeállt, mi is történt a végzetes napokban. Az akkor 19 éves Marius G. 1996 augusztusában-szeptemberében érkezett Magyarországra és építőipari alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Egyszer Budapesten véletlenül összetalálkozott a vele egy városból származó ismerősével, Remus G.-vel, aki elmondta, miből keresi pénzét, és felajánlotta Mariusnak, hogy neki is segít, ha prostituáltként kíván dolgozni. Megbeszélték, hogy vonattal leutaznak Kiskunfélegyházára és felkeresik későbbi áldozatukat, akit Remus G. ismert. Így is történt, a vasútállomáson találkoztak az egyedül élő T. Károllyal, hazakísérték és az éjszakát nála töltötték. A két fiatal román az ügyészség szerint kitervelte, hogy átkutatják házigazdájuk házát, és ha kell, gyilkosság árán is megszerzik értékeit.

Másnap reggel, míg T. Károly aludt, keresgélni is kezdtek a szekrényekben. Csakhogy áldozatuk felébredt, ezért a románok a kezük ügyébe készített bontatlan pezsgős üvegekkel nagy erővel a fejére ütöttek. A magyar férfi visszahanyatlott az ágyra, majd mikor magához tért, dulakodni kezdett az egyik románnal, megpróbálta kitolni a szobából kitolni, ekkor azonban a vádlott, Marius G. egy 22 centiméter pengéjű késsel többször mellkason, vállon, nyakon és arcon szúrta. T. Károly összeesett és eszméletét vesztette, a vádlott azonban ismét nyakon szúrta. A gyilkosok a holttestet ágyneműkkel, szőnyegekkel letakarták, majd megmosakodtak, átöltöztek és folytatták a lakásban a kutatást. Arany ékszereket és egy 30 ezer forint értékű videomagnót vittek magukkal, amit később az út mentén eldobtak, ezt később helyi lakosok megtalálták.

A vasutas 33 különböző szúrt-metszett, csonttöréses, zúzódásos sérülést szenvedett el. Mint dr. Hubay Attila ügyész elmondta: két támadója gátlástalanul, az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel és brutalitással hajtotta végre a gyilkosságot. Marius G.-t a főügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja. A tárgyaláson kijelentette, nem ő követte el a gyilkosságot. A nyomozás során pedig azt vallotta, ott volt az áldozat házában az ominózus éjszakán és reggelen, társa és a sértett szexeltek, de ő nem akart ebben részt venni. Sőt, számonkérte Remust, miért csalta el Kiskunfélegyházára, és miért nem szerez neki normális munkát. A két román összeveszett, a vádlott eljött a házból, és egészen elfogásáig nem is tudott arról, hogy a vasutast meggyilkolták.

Az ügyvéd jogi kiskaput keresett

Dr. Kiszely Zsuzsanna, a vádlott védőügyvédje a tárgyalás kezdetén kifejtette: 1998 nyarán megszüntették a nyomozást, amely emberölés alapesetében indult, ennél pedig 15 év az elévülési idő, és ezalatt a 15 év alatt semmilyen olyan nyomozati cselekmény nem történt, ami az elévülési időt megszakította volna. Az ügyvéd szerint a rendőrök jogtalanul rendelkeztek az új minősítésről (ekkor még csak nyereségvágy), és csak azért minősítették át az ügyet alapesetről, hogy folytathassák a nyomozást. Kiszely Zsuzsa kijelentette: a törvényességet képviseli, természetesen próbálja keresni a jogi kiskapukat, amelyek védencének kedveznek, és ha védence el is követte a gyilkosságot, akkor sem lehet már a román férfit felelősségre vonni.

Dr. Fodor Endre tanácselnök viszont elmondta: egy ilyen észrevétel a váddal szembeni fellebbezésnek minősülne, de erre nincs lehetőség. Hozzátette: a bírósági tárgyalás során kell tisztázni, hogy fennáll-e a nyereségvágy és a különös kegyetlenség mint minősítő körülmény, 1996 és 1998 között a nyomozás elsődlegesen a gyilkosok beazonosítására, megtalálásra irányult. Tehát ha a bíróság megállapított a tényállást, akkor kell levonnia a konzekvenciát, bűnös-e a vádlott, és ha igen, az emberölés alap vagy minősített esetében.