Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érdemes beoltani a gyümölcsfákat

Tarjányi Ágoston több mint harminc éves gyümölcsösében mindenféle gyümölcsfa megtalálható. Csak almából tizenöt fajtát termesztenek, de van körte, szilva, mandula, őszi- és kajszibarack, meggy, cseresznye, dió és szeder is. A virágzó gyümölcsfák között akad olyan is, amit Tarjányi Ágoston harminc éve még édesapjával közösen oltott be. Bár Guszti bácsi – ahogy mindenki szólítja a városban – már közel hetven éves, de még minden évben csinál néhány oltást, hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból. 

Érdeklődésünkre elmondta, a gyümölcsfák oltása ivartalan, szervátültetésen alapuló szaporítási forma, az egyik legbiztosabb módszer. Sokkal biztosabb ez a mesterséges, vegetatív módszer mint a generatív, amikor magról szaporítják a növényt. Ha az érett gyümölcs magját elültetjük a kikelt növény nem biztos, hogy olyan jó minőségű gyümölcsöt fog teremni, mint amilyenről származik, az átporzás lehetősége ugyanis mindig fennáll. Lehet, hogy keresztezett növény már nem lesz olyan jó tulajdonságú. A vegetatív szaporítással azonban biztosra mehet a kertész. Ez lehet az oltás, a szemzés, a gyökereztetés és a bujtás – sorolta a szakember. 

Az oltás folyamata

Ha van egy nagyon jó fajta almánk, cseresznyénk, vagy bármilyen másik gyümölcsünk, amit szeretnénk tovább szaporítani, akkor azt az oltással tehetjük meg a legbiztosabban. Ehhez kell egy egészséges és erős alanynövény és egy hajtás a szaporítani kívánt gyümölcsfáról. Arra ügyelni kell, hogy az alanynövény és a hajtás ugyanabból a gyümölcs családból származzon. Tehát az almatermésűre almát oltsunk, ne barackot vagy körtét – figyelmeztet a biokertész. 

A hajtás fiatal, előző évi, kisujjnyi vastagságú legyen. Ezzel könnyű dolgozni és még jól össze tud forrni az alanynövénnyel. Egy vastag hajtás esetében nehezebben forr össze a két növény. Ez olyan mint az emberi csont, a gyereknél egy kéztörés gyorsabban gyógyul mint az idősebbeknél.

Fontos, hogy a hajtáson legalább három rügy legyen. Az alanynövényt pedig ott vágjuk el, ahol pontosan passzol a beoltani kívánt hajtással. A két fa bőrszövetének tökéletesen kell illeszkedni egymáshoz, mert a börszövetek fognak összeforrni először – magyarázta Tarjányi Ágoston, aki az úgynevezett ékoltást alkalmazza a legszívesebben. Ebben az esetben az alanynövényt középen mintegy 4 cm mélyen széthasítjuk. A hajtást pedig egy nagyon éles oltókéssel ékalakúra hegyezzük és ezt helyezzük bele az alanynövénybe, majd az összeillesztés után jön a bekötözés. A kötözést érdemes speciális oltószalaggal végezni, de lehet raffiával vagy egyszerűen szigetelőszalaggal is. A lényeg, hogy vízmentes legyen. A kötözést egy hónap után lehet kibontani, akkora megtörténik a kalluszosodás, vagyis a bőrszövetek összeforrása. De még ezután is jobb ha lazán rajta hagyjuk a kötést, hogy a forradást ne érje hirtelen erős napsütés. Az oltványt továbbra is óvni kell, mert könnyen sérülhet, letörhet. 

A szemzés egy másik esély a szaporításra

Ha minden igyekezetünk ellenére mégsem sikerült a kora tavaszi oltás, akkor lehetőség van a zöldoltásra, amikor már kihajtott a rügy, de ezt ritkábban alkalmazzák. További esélyt jelenthet a gyümölcsfa szaporítására a szemzés, amit július végén, augusztus elején lehet elvégezni. Ilyenkorra fejlődnek ki a gyümölcsfákon az úgynevezett alvórügyek, amelyek majd tavasszal fognak kihajtani. Ebből az alvórügyből egyet áthelyezek az alanynövény bőrszövete alá. Az alanynövény bőrszövetén egy T alakú vágást ejtünk, ezt széthajtjuk és ebbe tesszük a rügyet, amit ezután bekötözünk. Ezt is egy hónap múlva lehet kibontani.  

Szűz Mária fogantatásának a napja

A gyümölcsoltó szó szimbolikája Szűz Mária csodás fogantatásának napjára utal, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – ünnepeljük Jézus Krisztus születését. Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széleskörű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.