A Homokhátság vízhiányának enyhítéséről tanácskoztak Jászszentlászlón

A Dongér-Kelőér Vize Egyesület és a WWF Magyarország szakemberei hívták tanácskozásra a környékbeli gazdákat és érdeklődőket, hogy bemutassák, milyen módszerekkel tudják a Homokhátság elsivatagosodását megállítani. A fórumon elhangzott, hogy a jászszentlászlói, a móricgáti, a szanki gazdák és az érintett önkormányzatok egyesület formájában, közös erővel dolgoznak az aszály enyhítésén. Halogatásra nincs idő, hiszen a környék huszonnégy víztározója közül egyikben sincs már víz, kiszáradnak a kutak, a tavak és a csatornák. 

Nagy András polgármester bevezetőjében elmondta, Jászszentlászló az egyik élharcosa a vízmegtartásnak és az eredmények azt mutatják, hogy a mélypontról sikeresen elmozdultak már, de még nagyon sok a tennivaló. 

 A polgármester beszámolt arról is, hogy elkészítették a település integrált vízügyi stratégiai tervét, amely a hosszútávon fenntartható vízgazdálkodás biztosításához szükséges lépéseket fogalmazza meg.

A Dongér-Kelőér Vize Egyesület eddigi munkájának eredményeiről Toldi Csaba, elnök számolt be. Elmondta, valamennyi mellékcsatornát sikerült elzárniuk, megakadályozva ezzel, hogy elfolyjon a víz a területről. Az elzárásoknak már látványos eredményei vannak. Hangsúlyozta, néhány ezer forintos beruházással több millió liter vizet tudtak visszatartani, ezáltal pedig több száz millió forint értékű megtakarítást értek el, hiszen az érintett területeken nem száradtak ki az erdők, a legelők és a takarmánynövények sem. A fórumon fotókkal illusztrálva mutatta be az elmúlt évek változásait. Azt, hogy a sivatagos területeken megtartott víz, milyen pozitív változásokat hozott. Kifejtette, hogy az elzárásokkal megtartott víz hozzájárult a talaj vízszintjének megemelkedéséhez, ezáltal alulról locsolják a növényeket, ami sokkal hatékonyabb az öntözéssel szemben. 

Az egyesület elnöke beszámolt arról is, hogy vízmegtartó mintaprojektjüknek már országosan is híre ment, de folyamatosan érkeznek külföldi diákok is Jászszentlászlóra, hogy megtanulják a módszert és azt otthon, Afrikában, Dél-Amerikában alkalmazzák. 

Toldi Csabától azt is megtudtuk, hogy a WWF Magyarország, nemzetközi természetvédelmi alapítvány saját és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről felkért szakértői a felszín alatti vízmozgások felmérése után összeállítottak egy olyan vízmegtartási tudományos szakanyagot, ami alapján a helyi gazdálkodók munkája eredményesebb lehet.

Szépe Ferenc agrármérnök, a Dongér-Kelőér Vize Egyesület tagja is évek óta dolgozik a Homokhátság elsivatagosodásának megállítása érdekében. Mint mondta, az emberi tevékenység, vagyis a térségben kialakított csatorna-rendszer teljesen kiszárította a térséget, ahonnan évtizedeken át több víz ment ki, mint amennyi lehullott. A szakember szerint azonban, amit az ember tönkretett, az helyre is tudja hozni. Ehhez azonban összefogásra, szemléletváltásra és példamutatásra van szükség. Mindenkinek felelőssége és a tennivalója van. Víztakarékos életmóddal, az esővíz összegyűjtésével, víztakarékos technológiák alkalmazásával, szárazságtűrő növényfajták használatával segíthetjük az elsivatagosodás megállítását – sorolta a szakember.  

Ha sikerül megtartani a vizet a térségben, akkor azáltal megváltozhat a terület klímája, ugyanakkor a megtartott víz képes esőt is generálni, így újra élővé lehetne tenni a Homokhátságot. Ez nem csak ennek a három településnek – Jászszentlászlónak, Móricgátnak és Szanknak – a gondja, hanem a teljes Duna-Tisza közének – hangsúlyozta Szépe Ferenc, aki azt is hozzátette, úgy tűnik az állami szándék is meg van a vízmegtartást és a vízutánpótlást szolgáló kezdemények támogatására.