Az uniós közös agrárpolitika reformja kapcsán tartottak fórumot Szabadszálláson

– A magyar kormány megháromszorozta az elmúlt időszakhoz képest a rendelkezésre álló támogatások mértékét. Már az átmeneti években biztosítja azt a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást, amely kellő fedezetet és lehetőséget ad minden ágazat számára a különböző fejlesztések megvalósítására. A „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében az Agrárminisztérium 2021-ben mintegy 1500  milliárd forint értékben írt ki pályázatokat, amelyek kisebb és nagyobb mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez, valamint hatékony technológiák beszerzéséhez nyújtottak segítséget. A beruházási támogatások mellett jelentős szerepet töltenek be a Vidékfejlesztési Programban a közösségi célú intézkedések. A mezőgazdasági külterületi utak fejlesztésére a Bács-Kiskun megyei önkormányzatok több mint 8 milliárd forint értékben kívánnak fejlesztéseket végrehajtani. 

Az utak amellett, hogy szolgálják a gazdatársadalom igényeit, a településeket összekötve hozzájárulnak a vidék építéséhez és annak megtartóerejéhez 

– fogalmazott Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a szakmai fórum előtti sajtótájékoztatón.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta, az átmeneti időszak alatt normatív alapon járt a támogatás, most pedig teljesítmény alapján. A gazdák kiválaszthatják, hogy mennyire hajlandók megfelelni a „zöld” elvárásoknak, a hektár alapon történő összeg folyósítása eszerint történik majd. A kormány az agráriumban a 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozást 80 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy minden 10 forintból nyolc forint nemzeti támogatás, így a 2023-27 között időszakban 12 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az egyes pillérben, vagyis a közvetlen támogatások esetében, a vidékfejlesztésben pedig háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi időszakban.
A nyolcvan százalékos nemzeti kiegészítő támogatás lehetővé teszi, hogy 2027-ig 4265 milliárd forintot fordítsanak a vidéki térségek gazdaságfejlesztésére, a fenntartható mezőgazdaságra, a vidéki települések fejlesztésére.

– Nincs magyar jövő a magyar vidék nélkül. Ez a gondolat igazolódott be a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet esetén. A magyar gazdák bebizonyították, hogy képesek ellátni az ország lakosságát minőségi élelemmel, így a vidék hazánk megingathatatlan támasza. A baloldali kormányok 2010 előtt megfeledkeztek a vidékről, lassú sorvadásra ítélve azt. 

A nemzeti kormánynak a gazdákkal szövetkezve sikerült megerősíteni a vidéket. 

Ez volt a központban mikor sikerült megállapodni az európai agrártámogatások jövőbeni keretéről, és ugyan az volt a cél, amikor új alapokra helyeztük a magyar vidékfejlesztési politikát. „A megújuló vidék, megújuló agrárium” néven történelmi jelentőségű Vidékfejlesztési Programot indítottunk 2027-ig, mellyel a korábbi időszakhoz képest háromszorosára növeljük a hozzáférhető támogatások összegét. Fejlődni viszont csak akkor lehet, ha béke van. A magyar kormány azon dolgozik, hogy kimaradjunk a háborúból – emelte ki dr. Salacz László országgyűlési képviselő.

A sajtótájékoztatót követően megtartott szakmai fórumot Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun Megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, „A gazdák lehetőségei a KAP reform tükrében”, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke „A Vidékfejlesztési Program aktualitásai, felkészülés a 2023-27-es időszakra” címmel tartott előadást, dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára a földhasználati szabályozók változásairól beszélt a szép számmal összegyűlt gazdálkodóknak.