Nem a hagyományos utat járja a fiatal kőrösi biogazdálkodó

A nagykőrösi Grónai Petra három évvel ezelőtt vágott bele a biogazdálkodásba a családja tanyájához tartozó, szinte terméketlen földön. Pedig a kecskeméti egyetem vidékfejlesztési karának diplomása nem gazdálkodóként képzelte el az életét, de mivel a természet gyerekkorától része volt az életének, szinte észrevétlenül esett szerelembe és jegyezte el magát a zöldség- és gyümölcstermesztéssel.

– Mindig volt tanyánk, ahol sok időt töltöttünk nyáron. Ezért közel állt hozzám a természet, de a növénytermesztés egyáltalán nem érdekelt. Nem értettem, hogy hogyan foglalkozhatnak emberek ilyen unalmas dologgal. Mivel szerettem a természetet, nem akartam olyan szakon tanulni, aminek nincs köze hozzá. A meteorológia érdekelt, de csak Szegeden tanulhattam volna, oda pedig nem akartam menni. Így maradt Kecskemét és a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – idézte fel pályaválasztása előzményeit.

– Időközben nagyon megszerettem a szakot, mert széles skálán tanultunk a világról, nem csak az agráriumról szólt minden. Azonban nem ennek hatására döntöttem a gazdálkodás mellett, hanem jött egy sugallat, hogy régen mindig próbáltam babot csíráztatni, de sosem sikerült. Arra gondoltam, hogy a megszerzett tudásommal felvértezve, ismét megpróbálnám. De nem voltak olyan terveim, hogy kertem legyen, csak a csíráztatás, a teremtés öröméért csináltam. Sikerrel jártam és elkapott a dolog: mindenféle növénnyel próbálkoztam, és gyorsan kinőttem a házunk udvarát a számos magaságyással – emlékezett vissza Petra.

Nem használ vegyszereket

Mivel a szerelem megszületett, kézenfekvő volt a döntés: ki kell menni a városból a gyermekkor színhelyére, a családi tanyához, melyhez egy hektár föld tartozik, ahol meg lehet tenni az első lépéseket a gazdasággá válás útján.

– Csupán az volt a probléma, hogy rendkívül rossz minőségű, szinte terméketlen volt a talaj, amit keserves munkával tudtunk termővé változtatni. Ezt trágyával és öt centi vastagon szétterített komposzttal sikerült megoldani, amit minden évben újra szét kell teríteni az ágyásokon. Ekkor megtanultam türelmes lenni, a szerelmese lettem a növekedés lassú folyamatának – mondta a kezdetekről Petra, aki zöldségekkel kezdett, majd következtek a gyümölcsök és a virágok. Minden magától alakult, egyik fajta magával hozta a másikat. Ma mintegy ötven fajtát termeszt háromezer négyzetméteren. Petra dúsan termő régi gyümölcsfákat is örökölt, melyek évtizedek óta nem láttak vegyszert. Ami azt illeti, semmi sem, mert Petra biogazdaságot épít, ami a teljesen vegyszermentes és hagyományos kerti eszközökkel történő művelést jelenti. Mint megtudtuk, ez nem valami különlegesség, sokkal inkább a konvencionális, vegyszeralapú gazdaság számít rendhagyónak.

– A bioeljárások, de még az alkalmazott szerszámok sem jelentenek különlegességet: ez a régi idők hagyományos termelési módja, amikor még nem használtak műtrágyát és vegyszereket. Ekkor más alternatívákat használtak, mint például a növénytársítás, amit én is alkalmazok. A bioélelmiszereknek magasabb a beltartalmi értéke, nincsenek bennük vegyszermaradványok és nagyon csekély a környezeti terhelésük, szemben a konvencionális termelési eljárásokkal – mutatott rá a biogazdálkodás jellemzőire.

Petra vegyszerezés helyett erdőkertet épít, egy funkcionális permakultúrás rendszert, ahol a fajták kölcsönösen segítik egymás fejlődését, így nincs szükség kártevőirtásra. Ennél fogva olyan alkalmazkodóképes rendszer alakul ki, ami még a klímaváltozásnak is ellenáll.

Petra a nehézségek ellenére is szereti a munkáját

Mint rámutatott, nagy munka ez egy törékeny fiatal nőnek, de szerencsére a szülei is besegítenek a nehezebb részekbe.

Három év munkája most kezd beérni, Petra egy kosárközösségben kezdte el értékesíteni terményeit, amit átadópontokon vagy házhoz szállítva juttat el az emberekhez. Nagy utat tett meg eddig, mely során rengeteg megpróbáltatást és sikertelenséget kellett kiállnia.

– Ezt csak elhivatottsággal lehet csinálni. Annyi kudarcot kell elviselni, hogy ezeken csak az a szenvedély vihet keresztül, hogy őszintén szeretem a nehézségek ellenére is. Hosszú az út, mire szó szerint beérik a rengeteg munka – fogalmazott a fiatal gazdálkodó, aki szeretné egy kicsit jobbá, egészségesebbé tenni a világot a maga eszközével. Motiválni szeretné a hozzá hasonló korú fiatalokat, megmutatni nekik, hogy csodálatos teremtő érzés a növények termesztése.

– A környezetnek jó, ha fenntartható termelésmódot támogat az ember. Olyan életté kell alakítani a jelenlegi nem fenntartható életünket, ami száz év múlva sem hagy nyomot a világban – mutatott rá Petra.

Sok terve van a fiatal biogazdálkodónak

A vállalkozás még nem hoz profitot, ahhoz további egy-két év kell. Petra középtávú célja egy webáruház felépítése, amihez a hivatalos bio minősítést is megszerzi. A távlati cél pedig, hogy mindennemű értékesítést befejezzen és önellátó legyen a családja. Mindent megtermeljen maguk számára, és a lehető legegészségesebben nevelhesse jövőbeli gyermekeit. Szeretne leválni a fogyasztói társadalomról olyan értelemben, hogy csak valós szükségletei szerint éljen és ne a gerjesztett vágyak kielégítése után fusson, ne legyen a rendszer kiszolgáltatottja.