Megtizedelte a fagy a kiskunsági barackosokat és szilvásokat is

Az elmúlt öt évből három gyenge, egy közepes, egy pedig jónak nevezhető a gyümölcstermesztők szempontjából. Hogy az idei hova fog tartozni, azt még nem lehet tudni. A múlt hét egyes hajnalain metsző hideg tizedelte a már virágba borult gyümölcsösöket, kajszi- és őszibarack Kecel környékén nem is lesz. A szilvásokban mindenekelőtt a rana és egyéb korai fajtákban okozott nagy kárt.

Kérdés az, hogy a következő napokban, hetekben támad-e a hideg, mely ellen a gazdák védekezési lehetőségei korlátozottak.

Azt mondják, hogy –2, –3 Celsius-fokig a zima kivédhető permetezéssel, légkeveréssel, füstöléssel, gyertyázással, de napokon keresztül nem lehet védekezni, mert az igen költséges.

Juhos Csaba, a keceli Fresh Fruit TÉSZ elnöke szerint a rossz termésű évek miatt alábbhagyott a még gyümölcsözni hajlandó gazdák termelési kedve is. Az ültetvények jelentős részét a 90-es évek végén jelentős támogatás mellett felújították, most ezeket kellene újra ültetni. A fiataloknak nem igazán van kedve a szép, de sok esetben kiszámíthatatlan munkához. Itt ugyanis a befektetett tőke egy évben csak egyszer fordul meg, nem úgy, mint például a műanyagiparban vagy akár a kereskedelemben. Ha a fagy elviszi a termést, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy nincs, vagy csak alig van bevétel, hanem azt is, hogy jelentős mínusszal is számolhat a termelő. Az ültetvényt akkor is művelni kell, ha éppen abban az évben nem hoz semmit sem. Az elnök információi szerint telepítési pályázatokat ír ki a szaktárca, a kérdés az, hogy ehhez milyen támogatási mérték jár majd. A jelenlegi ültetvények ugyanis kiöregednek, új fajták ültetésére lenne szükség, melyeket új technológiával kellene művelni.

Palásti Péter keceli gyümölcstermesztő másfél hektárnyi szilvát gondoz a Soltvadkertre vezető országúttól nem messze, a keceli várostábla közelében. A virágzó szilvása több éjszaka szenvedett a fagyoktól.

A virágokat megtizedelte, a barkában lévő növényi részt is megharmadolhatta érzése szerint a hideg. Bár a virágok még szépen mutatnak a fákon, két héten belül a fagykár mértéke kiderül

– fogalmazott a termelő.

Ha a termés egy része megmaradna, akkor is a szüretig még sokat alszik kint a szilva. A védekezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy nehéz a faggyal harcolni. Korábban a szőlőben fagyveszély idején permetezett, de több kárt okozott a szőlőjében, mintha nem tett volna semmit sem. A fagyot –2, –3 Celsius-fokig meg lehet fogni, de –7 Celsius-foknál, mint amilyen volt a múlt hét közepén is, reménytelen bármit is tenni, pláne úgy, hogy a hideg több órán keresztül hűti a levegőt.

Tavaly is volt fagy, komoly fagykárral. Hogy meddig lehet ezt így csinálni? Palásti Péter azt mondja, hogy addig dolgozik, amíg a kedvét el nem veszti. A gyümölcsös gondozásából nem lehet csak úgy kiszállni. Gyomirtózni, tárcsázni, permetezni, trágyázni kell minden évben, függetlenül attól, hogy van-e bevétel. Hogy mi nevezhető jó termésnek? Nem biztos, hogy a nagy mennyiségű gyümölcs jó egy termelőnek. Az ár és a mennyiség szorzata adja ki a végeredményt, amely ha közel áll az elvárt összeghez, akkor jó évet zárt a gazda. Palásti Péter azt mondja, hogy aki gyümölcsözésbe fog, annak több helyen többféle ültetvényt kell művelnie. Ő például tavaly azért nem volt veszteséges, mert a bodzaültetvénye a korábbi évekhez képest igen jól fizetett. Ez kompenzálta a tavalyi fagykárveszteségét.