Nagykőrösi állatvásár: malacok helyébe pulykák és kacsák

Akik a gazdasági állatok piacára kíváncsiak, a nagykőrösi országos vásárban szerezhetnek róla elég jó információkat. Különösen a legnagyobb sokadalomban, a Szent György-napiban. Évek óta látjuk ott, hogy egyre kevesebb sertést, szarvasmarhát, lovat hajtanak fel, s többé-­kevésbé helytálló magyarázatok is akadnak hozzá. Általános vélekedés szerint a háztájikban egyre gazdaságtalanabb a tenyésztés, ezért sorban hagynak fel vele a gazdák. Például vasárnap választási malacokból tavalyhoz képest feleannyi állatot árultak. Mégis, a szűkösség ellenére sem rugaszkodtak el az árak, az említett okok miatt a kereslet is csökken. Szép, 7–8 hetes malackákat 16–18 ezerért lehetett kapni, a süldők, hízók ára pedig élősúly kilogrammonként úgy 350–400 forintra jött ki.

– Tartósan alacsony a felvásárlási ár, ráfizetünk. Ráadásul már a felvásárlóhelyek is megszűntek a környéken. Közvetlenül a húsüzemekbe lehetne ugyan szállítani, de ott nemigen állnak szóba a kistermelőkkel. A beszállítást nagy tételben, a nagy hizlaldákkal bonyolítják a cégek. Ezért falunkban ma már alig néhányan foglalkoznak sertéstartással – jegyezte meg Vámos László törteli gazda.

A hivatalos jelentésekben sem olvashatunk derűsebb állapotokról. Az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) legfrissebb adatai szerint a hazai vágósertés termelői ára kilónként, áfa és szállítási költség nélkül, 467 forintra alakult idén márciusban, ami négy százalékos csökkenés az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva.

A tejjel sem érdemes kicsiben foglalkozni

Állítólag a tejtermelők szénája sem áll jobban. Pusztai László Tiszakécskéről fuvarozott a vásárba egy-egy növendék üszőt és bikát. Odahaza nyolc tehene van, de tejet már nem ad el.

– Jobban mondva, a fiam foglalkozik már a gazdasággal. Egyetértéssel úgy döntöttünk, hogy a tejjel inkább a szaporulatot neveljük, a borjak eladásával még úgy-ahogy pénzünknél vagyunk. Az is gátolja a tejtermelést, hogy nálunk a tej értékesítése is problémás lett. Nincs a városban gyűjtőhely, a kis állatállománnyal rendelkezők nehezen vagy sehogy nem tudják eljuttatni a tejet a feldolgozókhoz – vázolta a tehenesek gondjait.

Lóból sem lehetett sokat látni

Mindenki közt talán a lovas gazdák érzékelik leginkább a gazdasági bizonytalanságot. A ló régen kivonult a termelésből, át a sportba, a szórakoztató lovardákba, ám azok a helyek együttvéve is parányi felvevő piacok. Évek óta már a vásározást is meggondolják a lótenyésztők, mert ha ott rajtuk marad a jószág, arra jócskán ráfizetnek. Mintegy ötvenezer forintba kerül a felhajtás engedélyezéséhez a vérvétel, a takonykór vizsgálata, a mikrocsip, vagyis összességében a lóútlevél kiváltása. Ennyit nem adnak ki az okmányra, inkább a szakhatóságot mellőzve, istállóban intézik el az adásvételt. Vasárnap is, mondhatjuk mutatóba, néhány lovat futtattak a vásártéren, vevő nem akadt rájuk.

Átalakulóban az állattenyésztés

Az állattartás helyzetén azonban nincs okunk túlságosan búsongani, mert a vásárba jó hírek is érkeztek. Nem mondhatjuk, hogy az ágazat kistermelői szektorában csak leépülés folyik, jórészt átalakulóban leledzik az állattenyésztés. Főleg a fiatalabb gazdák akaratából. Akik pár éve még kismalacot árultak ugyanott, most kacsával, csirkével jelentkeztek. Annyi baromfit még nem láttak a kőrösi vásárban, mint legutóbb, pulykától a tenyésztett vadkacsáig mindenféle szárnyas összesereglett. Főleg a pihés libáknak, kacsáknak állt a vásár. Kertes portákon sokan felújították az utóbbi időben a baromfiólat, ellátván friss hússal a családot. Általában is nőtt a baromfihús fogyasztása, s ezt látjuk az AKI vágási statisztikájában is. E szerint hazánkban az idei első négy hónapban 18 százalékkal több baromfihúst állítottak elő, mint a múlt év hasonló időszakában.

Árak az állatvásárban (ezer Ft)

Választási malac 15–18

Süldő 22–25

Fejőstehén (7 éves) 220–320

Hízóbika (3 hónapos) 170–200

Üsző (3 hónapos) 150–170

Vágójuh (50–60 kg-os) 30–35

Ló 500–850

Forrás: Szent György-napi vásár