Fülöpszállás múltját kutatja a házaspár

Varga Istvánné Fajszi Máriát mindig is érdekelte szülőfalujának múltja, ez sarkallta arra, hogy feltárja azokat a dokumentumokat, melyek hiteles képet adnak Fülöpszállás történetéről. Első munkája egy szakdolgozat volt, ami 1988-ban készült el. Ennek nyomán született meg 2015-ben a Mozaikok Fülöpszállás történetéből című kötete.

– Számtalan mendemonda, legenda maradt fenn településünkről, nevének eredetéről és történetéről, melyek valóságtartalmát szerettem volna felderíteni. Szárnypróbálgatásom eredménye volt az Adalékok Fülöpszállás történetéhez című szakdolgozatom, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelemtanári továbbképző szakára készítettem. Kíváncsiságom később sem lankadt, mivel a téma történelem-, illetve magyar nyelv és irodalom tanárként is rendkívüli módon foglalkoztatott. Munkámnak nagy lendületet adott, mikor 2007-ben a református templom toronysisakjából fontos iratok kerületek elő. A dokumentumok nemcsak megerősítették a már korábban megismert tényeket, hanem új információkkal is szolgáltak. Az írásra férjem nógatott, aki tevőlegesen is hozzájárult ahhoz, hogy mielőbb elkészülhessen a Mozaikok Fülöpszállás történetéből című kötetem – emlékezett vissza Varga Istvánné Fajszi Mária.

A helytörténeti könyv a kunok bejövetelétől kezdve kíséri nyomon a település történetét a XX. század közepéig, külön fejezetet szentelve a hitéletnek, az oktatásnak és az egészségügynek is. – A megyei levéltárban rendkívül kevés anyagot találtam. A településhez kapcsolódó dokumentumok nagy része a második világháborúban és az azt követő zűrzavaros időkben megsemmisült. Alapul így a korábbi történetírók munkái és az egyházi levéltárak jegyzőkönyvei, születési és halotti anyakönyvei, valamint más iratai szolgáltak. Emellett a falu több idős lakójával beszélgettem. A könyv megjelenése után természetesen tovább kutattam, feltárva a tanyai iskolák történetét, a Fülöpszállásról elszármazott hírességek életét, munkásságát. Az új és a korábbi eredményeket előadás formájában tártam a falu közössége elé – emelte ki a helytörténész.

Varga Istvánné Fajszi Mária jelenleg a Mozaikok Fülöpszállás történetéből című kötete második részén dolgozik, férjével közösen. A kiadvány a település újkori történelmét dolgozza fel a második világháborútól kezdve a rendszerváltás időszakáig bezárólag.

– Az egyházak, az iskolák, az egészségügyről szóló fejezetek elkészültek, most dolgozunk a falu történetét bemutató részen. Nagyon sok munka van még hátra. Sajnos az 1956–57-es évek bemutatása komoly fejtörést okoz, mivel lényegében minden dokumentumot megsemmisítettek. Egyetlen támpontot a bírósági jegyzőkönyvek és a szemtanúk visszaemlékezései jelentenek. A készülő könyv így legkorábban az év végén, de legkésőbb a jövő év elején jelenhet meg – fűzte hozzá Varga Istvánné Fajszi Mária.

Mária férje ugyancsak tanárként dolgozott, majd polgármesterként tevékenykedett. Később vezetője lett a helyi népdalkörnek, de a kutatómunkából is kivette és kiveszi ma is a maga részét. – Az első kötet a feleségem munkáját dicséri, a másodikban viszont már én is nagyobb szerepet vállaltam. A számítógépes munka, a fotózás mellett a kutatásra is nagyobb hangsúlyt helyeztem. Jelenleg egy önálló könyv terve foglalkoztat, melyben a korábban, a településen működött szakmunkásképző intézet történetét kívánom bemutatni. Párommal együtt tovább folytatjuk a Fülöpszállásról elszármazott hírességek életét, munkásságát bemutató sorozatot. Mindemellett más teendőnk is van bőségesen, hiszen tagjai vagyunk az Irodalomtörténeti Társaságnak, a Történelem Tanárok Egyletének és a Honismereti Egyesületnek, emellett a helyi Mozgáskorlátozott Egyesületnek és a Tegyünk Fülöpszállásért Egyesületnek is. A templomtető felújításának és az orgona javításának költségeihez két alkalommal jelentős bevételt eredményező műsoros estet szerveztünk – emelte ki Varga István.

A házaspár a helyi értékek felkutatásában oroszlánrészt vállalt. Feldolgozták a református templom, annak 1827-ben épült orgonája, és az egykori Morgó Vendégfogadó történetét, amit Petőfi Sándor apja, Petrovics István 1833–36 között bérelt. A helyi értéktárba javasolták és feldolgozták a díszítőszakkör történetét, a fülöpszállási birkapörkölt, illetve a lakodalmak, születésnapok, névnapok kedvenc édességének számító pörkölttorta történetét is.