Gazdaság

2011.01.14. 16:57

Lesz szuperlézer-központ Szegeden

Megvalósul a szegedi szuperlézer projekt – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Budapesten az Új Széchenyi Terv bemutatóján.

baon.hu

A terv a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer megépítését célozza. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike, írja a hvg.hu. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország, a projekt helyszínpályázatán Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország és Románia vett részt. Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.

Komoly lökést adhat a szegedi gazdaság fejlődésének a lézerkutató központ létrehozása - közölte egy a közelmúltban tartott konferencián Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. A kutatóközpont az egyetem tízhektáros területén épülhet meg, szomszédságába egy hatvanhektáros telekre tudományos parkot terveznek. A központ építésének közvetlen költsége - amelyet döntő részben az Európai Unió strukturális alapjából fedeznek - 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban. A számítások szerint tizenöt év alatt a tudományos park fele települ be, ez 115 millió eurónyi befektetést vonz a városba. A kutatóközpont tízéves fenntartásának költsége ugyanakkor mintegy 200 millió euró. Az építés öt esztendeje és a működtetés első tíz éve során összességében a 600 millió eurót is meghaladja az az összeg, amely a tudományos nagyberuházás nyomán Szegedre kerül - közölte a professzor.

Szabó Gábor elmondta, a nemzetközi fotonikai piac - amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is - forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt, növekedésének éves ütemét pedig 7,6 százalékra becsülik. Európa helyzete ezen a piacon kedvező, a világon Japán után a második. Ezen belül a nagy-intenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon - amely közvetlenül kötődik az ELI-ben folyó kutatásokhoz - európai dominancia van. A fotonika területén meghatározó multinacionális cégek - mint a GE, a Siemens, a Samsung - Magyarországon is jelen vannak, és aktív néhány tucat kis- és közepes vállalkozás is, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. Ráadásul a magyar lézeres kutatói közönség az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban - hangsúlyozta a rektor.

Szabó Gábor, aki a projekt tudományos vezetője is, korábban az MTI-nek elmondta, a lézerközpontban a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét. A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd. A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, s bizonyos egzotikus fizikai kísérlet" elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, mellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.

Ezek is érdekelhetik