Jöjjön a kínai libamáj?

Ez is hangot kapott a megyei közgyűlés környezetvédelmi- és mezőgazdasági bizottságának ülésén. A grémium nem véletlenül tűzte napirendjére a kérdést, hiszen Bács-Kiskunban sokan foglalkoznak víziszárnyas tartással.

Bagi Béla országgyűlési képviselő szerint a Négy Mancs kampánya nem csak az ágazat megítélésére, hanem morálisan az állatvédelemre is negatívan hatott. Az országgyűlés várhatóan hamarosan döntést hoz arról, hogy kezdeményezi-e a magyar libamáj hungaricummá nyílvánítását. A képviselő hiányolja, hogy a Négy Mancs nem tett egyértelmű javaslatot arra, milyen törvényi módosítást vagy technológiai újítást szeretne látni.

Galyó János, a baromfi terméktanűcs részéről elmondta: – Míg Franciaországban elsősorban a nagyüzemi és a gépi, addig nálunk a kiscsoportos állattartás, és a kézi tömés a jellemző. A szárnyastartással és töméssel foglalkozó gazdáknak nem érdeke, hogy kíméletlenül bánjanak az állataikkal. Ezt egyébként a gyakorlati tapasztalatok is megerősítik. Azt is hangsúlyozta: a magyar hízott libamáj termelés és valamennyi ezzel foglalkozó vágóhíd teljes mértékben megfelel az uniós előírásoknak és normáknak.

Az állatvédők részéről Csernyi Róbert szakújságíró, független állatvédelmi jogász arra hívta fel a figyelmet: – A magyarországi mezőgazdasági kultúrához hozzátartozik a liba- és kacsatömés. Az állatvédelmi törvénynek az (is) a funkciója, hogy megerősítse: a gazdák mindig a leghumánusabb technológiákat alkalmazzák. A szakember szerint mind a gazdáknak, mind az állatvédőknek az lenne az érdeke, hogy a "hízott libamáj" kérdésben mielőbbi megegyezés szülessen, és felgyorsulhasson az erre vonatkozo jogalkotás folyamata.

A magyar gazdák és üzemek évente egyébként mintegy ezernyolcszáz tonna libamájat, és hétszáz tonna kacsamájat állítanak elő. A termékek nyolcvan százaléka exportra megy. Az értékesítésből összesen nagyjából harmincmilliárdos bevétel származik. A gazdák most attól tartanak: a Négy Mancs bojkottjának és feketelistájának piacvesztés és az ágazat ellehetetlenülése lesz a következménye. Ez pedig akár öt-hatezer víziszárnyastömésből élő gazdának és családjának okozhatja a "vesztét".

A gazdák attól is tartanak: ha a magyar libamáj lekerül a polcokról, helyét az olcsóbb, de származásában és minőségében jóval bizonytalanabb kínai termék veszi át. Ez pedig sem az uniónak, sem az országnak nem lehet az érdeke.