Trianoni trauma

Barta Zsolt

– “Ha Magyarország abba a helyzetbe állítatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék… „ Ez a gondolat gróf Apponyi Alberttől származik, aki a békekötést tárgyaló magyar delegációt vezette 1920-ban. Ez volt talán a legszörnyűbb béke, amelyet az ország vezetése megkötött az ezer éves történelmünk során. Hogy miért lett ilyen súlyos a békekötés? Semmibe nézték a nemzetünket azok a nagyhatalmak, amelyek képviselői szignálták a szerződést. Már a helyszín is jelentéktelen volt. A Nagy - Trianon palota a Versailles-i kastély parkjának a hátsó fertályában található. A neve ellenére jellegtelen épület, amelynek a folyosóján jutott hely annak az asztalnak, ahol a szerződést szignálták 1920. június 4-én. Ennek következtében az ország területe a harmadára (282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re), népessége pedig 18,2 millió főről 7,6 millió főre, vagyis a korábbi 43 százalékára csökkent. A Monarchia felbomlása után a történelmi Magyarországnak is megkérdőjeleződött a sorsa az első világháború után. Viszont nem volt mindegy, hogy vajon mekkora területet tarthatunk meg? Mivel nem volt hadseregünk, nem voltak nemzetközi téren befolyásos barátaink, csoda, hogy ennyi is megmaradt az országunkból. Most a XXI. században az a kérdés, hogy a Kárpát-medencei magyarság létszámát meg lehet-e óvni? Az elmúlt 32 évben ugyanis több mint másfélmilióval csökkent a nemzet létszáma az egykori történelmi Magyarország területén. A mai Magyarországon belül is közel 700 ezerrel vagyunk kevesebben, mint a rendszerváltás idején. Úgy tűnik, mintha az életerő elhagyott volna bennünket, magyarokat.