Köszönet a hősöknek: elismerés az egészségügyben dolgozóknak

Az, hogy mikor kaphatjuk vissza a normális életünket, nemcsak az oltóanyagok mennyiségén, hanem az oltási hajlandóságon is múlik. Ezért kulcsfontosságú, hogy minél többen regisztráljanak a vakcinára – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Bedros J. Róbert, a fővárosi Szent Imre-kórház főigazgatója.

Az országos kórházfőparancsnok-helyettes elmondta: az egészségügyben dolgozók minden elismerést megérdemelnek az önfeláldozó munkájukért, a korábban a távozás mellett döntők közül pedig sokan már visszatértek a hivatásukhoz. Beszélt arról is, hogy mitől lesz szuper a szuperkórházként emlegetett Dél-budai Centrumkórház, amelynek építése jövő tavasszal kezdődik meg. Bedros J. Róbert Magyar Nemzettel készült interjúját változtatás nélkül közöljük:

Túl vagyunk a két és fél milliomodik védőoltáson. Mi a jelentősége annak, hogy a lakosság több mint egynegyede kapott már legalább egy adag oltást?

A számok abból a szempontból fontosak, hogy az oltási tervnek megfelelően a kijelölt, leginkább veszélyeztetett lakosságcsoportok jelentős része már megkapta legalább az első vakcinaadagot, így bizonyos szintű védettséget szerzett. Az idősek és a Covid szempontjából legnagyobb kockázatnak kitett krónikus betegek túlnyomó többsége esetében már elértük, hogy ha meg is fertőződnek, jó eséllyel sokkal enyhébb lefolyású lesz náluk a betegség, amelybe oltás nélkül bele is halhattak volna. A járványügyi védekezés, illetve az ország működése szempontjából kritikus ágazatokban dolgozók oltásával elértük azt a határt, amelynél a kormány felelősséggel megkezdhette az óvatos, fokozatos nyitást. Ehhez hozzájárul a civil lakosság napról napra tízezrekkel növekvő átoltottsága is.

Hogyan halad a vakcináció a Szent Imre-kórházban?

Oltópontjaink folyamatos műszakban dolgoznak, a húsvéti ünnepek alatt sem pihentek a kollégák. Ennek a megfeszített munkának köszönhető, hogy intézményünkben a beoltottak száma meghaladta a harmincezret, közülük mintegy tízezren a második dózist is megkapták.

A populáció mekkora részének kell átoltottnak lennie ahhoz, hogy visszakaphassuk a normális életünket?

Sajnos a harmadik hullámban domináló brit mutáns nagyon megnehezíti a helyzetünket. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb minél több vakcinát szerezzen be, így nemzetközi szinten is az élvonalba tartozunk a beoltottak arányában. Ám nemcsak az oltóanyagok mennyiségén, hanem az oltási hajlandóságon is múlik a teljes, populációszintű védettség elérése. Mostani számításaink szerint a nyár végére egy hatvan-hetven százalékos átoltottsági arányt el lehet érni, de ehhez az is szükséges, hogy a lehető legtöbben regisztráljanak a vakcinára. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a Magyarországon elérhető oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak.

Azoknak is be kell tartaniuk a védelmi intézkedéseket, akik a védőoltás mindkét adagját felvették?

Egyértelműen és határozottan igen! Ugyanis most még csak azt tudjuk biztosan, hogy a vakcina a súlyos, akár végzetes lefolyású Covidtól, illetve optimális esetben magától a megbetegedéstől véd meg. Azonban még nem zárultak le százszázalékos bizonyossággal azok a kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a beoltott és tünetmentes emberek képesek-e átadni a koronavírus-fertőzést. Így a maszkviselés, a távolságtartás, a gyakori kézmosás elsősorban azokat a honfitársainkat óvja, akik még nem kaptak vakcinát.

Kell-e tartani attól, hogy egy negyedik hullám is felüti a fejét?

Ez rajtunk is múlik. A már jól ismert szabályok további szigorú betartása és az oltási stratégia sikeres végrehajtása csak együtt képes megakadályozni egy esetleges negyedik hullámot. Mindenkinek meg kell értenie, hogy még mindig csak a harmadik hullám tetőzése után vagyunk, a járványveszély nem múlt el. A kormány által fokozatosan bevezetett enyhítések arra is alapoznak, hogy az emberek tisztában vannak a saját felelősségükkel. Azt is meg kell érteni, hogy csak a kellő mértékű átoltottság jelent védelmet egy esetleges újabb mutáció kialakulásával szemben. Jelenleg versenyt futunk az idővel, és csak akkor nyerhetünk, ha ebben mindenki részt vesz.

Velünk marad-e hosszú távon a koronavírus?

Attól tartok, hogy igen. Jelen tudásunk szerint nincs esélyünk arra, hogy a koronavírust eltöröljük a Föld felszínéről. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy hosszan tartó immunitást alakítsunk ki vele szemben, miközben a kórokozó nem változik, és nem tud állatokban fennmaradni, majd onnan visszatérni az emberekre. Az oltásokkal azt tudjuk elérni, hogy a pandémiát idővel felváltja az endémia, vagyis hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd. Tehát meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírussal, bár az eddigihez hasonló mértékű pusztítást reményeink szerint nem tud majd okozni.

Az önök kórháza is részt vesz a covidos betegek ellátásában. Milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban?

Az idő múlásával egyre több aggasztó információ derül ki a brit mutációról. Azt tudtuk, hogy a korábbi hullámokban tapasztaltakhoz képest alacsonyabb a betegek átlagéletkora, miközben a fertőzés lefolyása sok esetben súlyosabb, több szövődmény alakulhat ki. Most már az is látszik, hogy az „eredeti” vírushoz képest sokkal nagyobb arányban jellemző a poszt-Covid-szindróma. Akár hetekkel, hónapokkal a gyógyulás után is jelentkezhetnek a legkülönbözőbb tünetek a köhögéstől az ízületi és izomfájdalmakig, a szívproblémáktól a pszichés zavarokig.

Hogyan bírják a harmadik hullámmal járó óriási terhelést?

A kollégák nemcsak fizikailag, de mentálisan is egyre fáradtabbak. Több mint egy éve erejükön felül teljesítenek, de mennek előre, mert tudják, hogy Magyarországnak szüksége van rájuk.

Nem hiányoznak az ellátásból azok, akik az egészségügyi dolgozói szolgálati jogviszony bevezetése miatt hagyták el a pályát?

Ebben a „háborús” helyzetben természetesen minden kéz hiányzik, de a kilépések alacsony mértéke nem rengette meg a betegellátás biztonságát. Átcsoportosításokkal meg tudtuk oldani a kieső munkaerő pótlását. Nemcsak főigazgatóként, hanem országos kórházfőparancsnok-helyettesként is azt tapasztalom, hogy a március 1-jén a távozás mellett döntők közül többen már meggondolták magukat. Remélem, még többen visszatérnek majd a hivatásukhoz, ha felismerik, hogy ez a szabályozás, illetve a későbbiekben is jelentős béremelés az ő érdekeiket szolgálja.

Országos kórházfőparancsnok-helyettesként hogy értékeli az egészségügyi dolgozók helytállását?

Az egészségügyben dolgozók minden elismerést megérdemelnek az önfeláldozó munkájukért, ezért is alapítottam meg tavaly a Köszönet a hősöknek díjat.

Kik és milyen módon kaphatják meg az elismerést?

Elsősorban a betegek és a hozzátartozók jelölése alapján díjazzuk a járványhelyzetben példásan helytálló kórházi dolgozókat, háziorvosokat, mentős kollégákat. A lényeg az, hogy a nagy nyilvánosság előtt is arcot és nevet adjunk az egészségügy névtelen és arctalan hőseinek. Május 20-ig várjuk a [email protected] címre azoknak az egészségügyi dolgozóknak a nevét a munkahely megjelölésével, akik az elvárhatónál jóval többet tettek a pandémia alatt. Az elismeréseket várhatóan június elején adjuk át. A további részleteket a www.koszonetahosoknek.hu oldalon tettük közzé.

A Dél-budai Centrumkórház építése, amelyet miniszterelnöki megbízottként ön irányít, a tervek szerint jövő tavasszal kezdődhet el. Tartható ez az időpont vagy a járványhelyzet módosította az elképzeléseket?

Tartjuk az eredetileg tervezett ütemet, sőt a pandémia miatt bizonyos területeken újraterveztük a kórházat, hogy egy újabb súlyos járványhelyzet esetén is kitűnően megállja a helyét. Egy év múlva megtörténhet az alapkőletétel, és a mélyépítési munkálatokkal megkezdődhet a kivitelezés. Jelenleg az építési engedélyezési tervezési szakasz vége felé járunk, az építési engedély iránti kérelmet hamarosan benyújtjuk az illetékes hatóságnak.

A köznyelv szuperkórházként emlegeti a beruházást. Mivel érdemelte ki a Dél-budai Centrumkórház ezt az elnevezést?

Nem véletlenül nevezik így: 223 ezer négyzetméternyi alapterület, 1200 ágy, 1,2 millió ellátandó beteg, 3870 fős személyzet, a fővárosra és öt megyére kiterjedő ellátási terület, 24 órás sürgősségi ügyelet – hogy csak néhány jellemzőjét soroljam. A legkorszerűbb ­technológiai hátteret teremtjük meg a kórházban, számos betegségcsoport esetében olyan életmentő beavatkozásokat is el tudnak majd végezni itt az orvoskollégák, amelyekhez másutt nehéz hozzáférni. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem VIP-kórházat építünk, a szolgáltatások minden közellátásra jogosult beteg számára elérhetők lesznek.

Mi fér bele a tervezett háromszázmilliárd forintos költségvetésbe?

A telken belüli építkezés, illetve a megnyitás előtt az orvosi eszközök beszerzése. Az épület zöld és okos lesz: a fűtést és a hűtést szinte teljes egészében földhő biztosítja, a legkorszerűbb műszerparkkal szereljük fel, továbbá kifinomult tájékoztatási, modern betegirányító rendszer, fejlett kommunikációs technika, audiovizuális eszközök és mesterségesintelligencia-alkalmazások segítik majd a gyógyító, illetve az adminisztratív munkát. A Dél-budai Centrumkórház (DBC) minden olyan tevékenységet felölel majd, amely indokolt az akut és a sürgősségi ellátásban, így egyértelműen a magyar egészségügy zászlóshajója lesz. Biztos vagyok abban, hogy a hazai orvoslás fejlődésének is komoly lendületet ad majd a legkorszerűbb orvostechnikai háttér és a kiváló munkafeltételek biztosításával, illetve valódi betegközpontúságával.

A betegek szempontjából milyen, Magyarországon újdonságnak számító megoldásokkal lehet majd találkozni a DBC-ben?

A szülészetet például úgy alakítjuk ki, hogy a terhesség orvosi indikációja alapján különböző típusú vajúdásra, szülésre, illetve szülés utáni ellátásra nyílik lehetőség, sőt képesek leszünk a magzatot a méhen belül is megműteni. Az intézménybe érkezők kényelmét pedig olyan megoldások szolgálják majd, mint a parkolást segítő intelligens rendszer: ha valaki időpontra érkezik, akkor az okostelefonja egy alkalmazással kommunikál a szuperkórház szoftverével, amely az ellátás helyéhez legközelebbi parkolót lefoglalja a mélygarázsban. Szintén egyedülálló az egészségpláza, azaz hogy a gyógyításhoz és az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások is elérhetők lesznek ugyanabban az épületben. A DBC-ben valóban a betegről szól majd minden: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely mindezt a legjobban szolgálja. Ebben az intézetben is hűek maradunk jelmondatomhoz, mely szerint meg kell fogni a beteg kezét.

Borítókép: Bedros J. Róbert főigazgató (j2), Hemző Erika, a higiénés osztály vezetője (j3) és Jani Anita orvosírnok (j) a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház oltópontjában 2021. március 11-én