Ukrán válság

2022.05.11. 07:35

Csapatokat küld Fehéroroszország az ukrán határra, Oroszország része lehet a herszoni régió (videó)

77. napja dúl az orosz–ukrán háború.

 

Moszkva 31 energetikai vállalatot sújtott ellenszankciókkal

Az orosz kormány 31 európai, amerikai és szingapúri energiaipari vállalatot sújtott szerdán ellenszankciókkal, köztük a Gazprom korábbi európai leányvállalatait, valamint kereskedőket és földalatti gáztárolók üzemeltetőit.

A rendelet szerint az érintett vállalatokkal több ügyletet tilos lesz lebonyolítani. Az orosz hatóságok, jogi és magánszemélyek nem köthetnek velük és az ellenőrzésük alá tartozó szervezetekkel üzleteket, nem teljesíthetik a velük kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket, és nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat a javukra. Ez egyebek között a már megkötött külkereskedelmi szerződésekre is vonatkozik.

A tilalmakat korábban elnöki rendelet határozta meg, és amelyeket most kormányrendelet konkretizált. Egyebek között megtiltotta a szankciós listán szereplő vállalatok javára történő kifizetéseket, értékpapírügyleteket, a tulajdonukban lévő vagy általuk bérelt hajók befutását az orosz kikötőkbe.

Az orosz szankciós lista egyebek között a Gazprom Germania GmbH, a Gazprom Schweiz AG, a Gazprom Marketing & Trading USA Inc, a Vemex, a Wingas, és az EuRoPol GAZ vállalat nevét tartalmazza.

Lavrov: Oroszország energiahordozóinak elég vásárlójuk akad

Oroszország energiahordozóinak elég vásárlójuk akad, a Nyugat pedig csak nyugodtan vásároljon ezekből drágábban és próbálja ezt elmagyarázni a lakosságnak - jelentette ki szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Maszkatban.

Energiahordozóinknak elegendő vásárlójuk akad és velük fogunk dolgozni. A Nyugat pedig csak fizessen jóval többet, mint amit Oroszországnak fizetett és magyarázza el lakosságának, hogy miért lett szegényebb - mondta Lavrov ománi hivatali partnerével, Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidi külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján.

Beszélt arról is, hogy Oroszország pontosan tudja, mitévő legyen a nyugati szankciók közepette. "Pontosan tudjuk, hogyan éljünk tovább. A fő következtetés az, hogy egyáltalán ne számítsunk arra, hogy a Nyugat képes lenne a megállapodásra.

Lavrov szerint a Nyugat megmutatta, hogy "hegemóniája érdekében kész szembemenni saját elveivel, nyíltan lop és rabol". A tárcavezető ezzel kapcsolatban a magántulajdon sérthetetlenségét és az ártatlanság vélelmét említette.

Hangsúlyozta: Moszkva innentől fogva csak magára és megbízható partnereire fog hagyatkozni, akik túlnyomó többségben vannak.   

Ukrajna orosz foglyokat cserélne a mariupoli acélműben rekedt katonáira

Kijev újra javaslatot tett Moszkvának a még mindig a mariupoli Azovstal üzemben rekedt tucatnyi ukrán katonával kapcsolatban - írja a Sky News.

Ukrajna arra kérte Oroszországtól, hogy fontolja meg a déli városi üzem súlyosan sérült védőinek cseréjét orosz hadifoglyokra.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azt mondta: Még nincs megállapodás. A tárgyalások folytatódnak.

Verescsuk hozzátette, hogy a kormány számos lehetőségen dolgozik az Azovstal ostromának befejezésére, de elismeri, hogy egyik sem tökéletes.

Újabb robbanások a mariupoli acélműben

Úgy tűnik, folytatódik az ostrom ma este Mariupol városában az Azovstal acélműben.

A legújabb felvételek szerint ismét robbanások voltak az acélműnél, fekete füst száll föl a gyárból.

Feltételezések szerint mégis csak maradhatott néhány civil is a bunkerben, de azt nem lehet tudni, hogy mennyien – írja a Sky News.

Bakondi: csaknem hétszázezer menekült érkezett már Magyarországra a háború elől

Csaknem hétszázezer menekült érkezett már Magyarországra az ukrajnai háború elől, ilyen nagyságrendű menekülthullám a második világháború óta nem érte el az országot – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György kiemelte: valamennyi európai ember érdeke, hogy a háborús góc megszűnjön, és visszatérjen a normális élet Ukrajnába és egész Európába.

A kőolajat és a földgázt érintő uniós szankciókról szólva megjegyezte: azok súlyos fenyegetést jelentenek az európai emberek mindennapi életére, és a magyar emberek energiabiztonsággal összefüggő valamennyi érdekére.

A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy a társszervek tájékoztatása szerint Szerbiából Romániába átszökők közt előfordult már, hogy Ukrajnából érkezőnek mondták magukat, de őket a román hatóságok kontrollálták, és nem jelentek meg a magyar határon.

Bakondi György beszámolt az illegális migráció intenzív növekedéséről is. Jelezte: az idén elfogott határsértők száma már elérte a 66 ezret, míg tavaly ugyanebben az időszakban 31 ezren voltak, és az embercsempészek száma is elérte már az 500-at az egy évvel ezelőtti 260-nal szemben.

Németországban megkezdődött az ukrán katonák kiképzése

Németországban megkezdődött az ukrán katonák kiképzése a PzH 2000-es páncélos tankokra – tudatta a Nexta Twitter bejegyzésében.

Csaknem tízezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5060 ember lépett be kedden Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4746-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 407 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ezalatt meg kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.

Hozzátették: az ukrajnai háború elől kedden 253 ember, köztük 137 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt írta szerdán a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr-képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Letartóztattak egy ukrán rendőrt Harkovban

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda szerint a rendőr információkat adott át az ukrán hadseregről az oroszoknak. A rendőrt hazaárulással vádolják, életfogytiglani börtönbüntetést kaphat.

 

Luhanszk és Donyeck régiók letiltották a Facebookot és az Instagramot

A kelet- ukrajnai Luhanszk és Donyeck régiók letiltották a Facebook és az Instagram hozzáférést. 

"Blokkolták a hozzáférést amerikai Meta Platforms információs forrásaihoz, mert az engedélyezi a az oroszok elleni erőszakos felhívásokat az oldalaikon - írja a Reuters a kommunikációs minisztérium közleményére hivatkozva. 

Oroszország márciusban betiltotta a Facebookot és az Instagramot.

 

Bíróság elé áll az első orosz katona

Az ukrán ügyészség közölte, hogy befejezték a háborús bűnök miatti nyomozást, és bíróság elé állítanak egy 21 éves orosz katonát, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy civilt Szumi régióban.

 

Kilencen sebesültek meg a Mikolajivot ért orosz bombázásban

Kilenc ember sérült meg az elmúlt 24 órában a Mikolajivi területet ért orosz ágyúzásban - jelentette be  Hanna Zamazijeva, a helyi tanács vezetője.  Zamazivaje azt is mondta, jelenleg 159 sebesültet kezelnek a mikolajivi kórházakban.

 

Minden civilt evakuáltak az Azovstalból

Mára minden civilt kimenekítettek a mariupoli Azovstalból - jelentették be az üzem védői. Két nappal korábban Pavlo Kirilenko területi kormányzó azt mondta, száz civil maradt az acélgyárban. 

 

Az Egyesült Királyság biztonsági megállapodást írt alá Svédországgal

Az Egyesült Királyság és Svédország kölcsönös biztonsági megállapodást írt alá, amelyben támogatást ígérnek, ha bármelyik országot támadás éri - írta a BBC.

 

Oroszország része lehet a herszoni régió

Donyeck és Luhanszk tervezett annektálása mellett a herszoni régió is Oroszország része lehet, miután a helyi oroszbarát erők Herszonban azt kérik Putyintól, hogy váljanak Oroszország részévé - írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a herszoni lakosoknak kell dönteniük saját sorsukról. Hozzátette, hogy egy ilyen lépéshez világos jogalapra van szükség, szerinte a Krím 2014-es orosz annektálásához is ilyen volt.

Herszon márciusi elfoglalása óta az orosz katonai hatóságok menesztették a város addigi polgármesterét, bevezették a rubelt mint fizetőeszközt, és blokkolják az ukrán televíziós csatornákat. 

 

Orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja területét

Bár az ukrán légvédelem megsemmisítette a rakétát, annak repeszei súlyosan megrongáltak egy infrastrukturális létesítményt az egyik településén - közölte a régió katonai közigazgatása. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

 

Az oroszok atrocitásokkal vádolják az ukránokat

Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkov megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján. 

A tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel – írja az Origo.

Csapatokat küld Fehéroroszország az ukrán határra

Fehéroroszország csapatokat telepít az ukrán határra, miután a nyugati erők növelik katonai jelenlétüket a régióban – írta a Sky News.

Fehéroroszország ezt válaszlépésnek szánja, miután Ukrajna mintegy 20 ezer embert küldött a fehérorosz határ közelébe – indokolta a döntést Viktor Gulevics vezérkari főnök.

Az egyik legmodernebb német fegyvert használhatják az ukránok

Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok szerdán.

A beszámolók szerint az orosz támadás ellen védekező ukrán hadseregből több mint hatvan katona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Idar-Obersteinben működő tüzérségi iskolába, ahol egy negyven napig tartó tanfolyamon sajátítják el a PzH 2000 használatához szükséges ismereteket. Az ukrán katonák az 1956 óta működő tüzérségi iskolában megtanulják vezetni a lánctalpas futóművel szerelt járművet, megtanulnak tüzelni a löveggel, és az üzemzavarok elhárítására is kiképzik őket. A PzH 2000 a kategóriájában a legmodernebbnek számító nyugati gyártású eszköz.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium gyártmánya a futóműve révén úton és terepen is igen mozgékony, ami a páncélzattal együtt erős védelmet biztosít a személyzetnek és a berendezéseknek, 155 milliméteres űrméretű tarackágyújával pedig akár 50 kilométeres távolságban elhelyezkedő célokra is képes csapást mérni.

Tűz alatt Harkov, heves harcok a város környékén is

Harkov heves tűz alatt áll, és heves harcok folynak a térségben – mondta Oleg Szinyegubov kormányzó.

Szinyegubov szerint az orosz csapatok halálos csapdákat hagytak maguk után a régióban, és arra szólította fel a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, és ne rohanjanak a felszabadított településekre.

Amerikai hírszerzés: Putyin hosszú háborúra készül

Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú háborúra készül Ukrajnában, és még a keleti győzelem sem vethet véget a konfliktusnak – írja a BBC az amerikai hírszerzésre hivatozva.

Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója egy szenátusi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy Putyin továbbra is a Donbászon túli célok elérésére törekszik, de céljához mérten a hagyományos katonai ereje ehhez nem elég. 

Haines szerint az orosz elnök arra számíthat, hogy az Egyesült Államok és az EU Ukrajnának nyújtott támogatása gyengülni fog, ahogy az infláció, az élelmiszerhiány és az energiaárak súlyosbodnak. Az orosz elnök azonban drasztikusabb eszközökhöz fordulhat, ahogy a háború folytatódik – bár Moszkva csak akkor vetne be atomfegyvert, ha Oroszország létét érné fenyegetés.

Orosz rakétatámadás érte a donyecki Szlovjanszkot

A rakéták a város két kerületében csapódtak be, áldozatokról egyelőre nincs információ – írta a Kyev Independent Vagyim Liakh polgármesterre hivatkozva. 

 

Mintegy 250 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 245 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 118-an töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal szerdán a honlapján.

Négy települést visszafoglaltak az ukránok Harkov környékén

Az ukrán hadsereg visszafoglalt néhány települést a kulcsfontosságú észak-ukrajnai Harkov környékén – írta a BBC.  

Egy katonai szóvivő szerint Cserkaszki Tiszkij, Ruszki Tiszkij, Borscsova és Szlobozscske településeket foglalták visza. Egyes elemzők szerint Ukrajna északi hadjárata továbbra is sikeresen szorítja vissza az oroszokat, mások szerint az oroszok feladva Harkov ostromát visszavonulnak ebből a régióból is. 

Folytatódik az Azovstal bombázása

 

Fontos tengerrész kerülhet orosz kontroll alá

Oroszország uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét, ha képes megszilárdítani pozícióját a Kígyó-szigeten - írta legfrissebb jelentésében a brit véldelmi minisztérium. Ukrajna eddig sikeresen mért csapást az orosz légvédelemre és az utánpótló hajókra, az orosz utánpótláshajók ugyanis minimális védelmet élveznek a Fekete-tenger nyugati részén, miután az orosz haditengerészet a Moszkva elvesztése után visszavonult a Krímbe.

Oroszország jelenlegi erőfeszítései, hogy megerősítse erőit a Kígyó szigeten, az ukránoknak is több lehetőséget nyújt az orosz harci eszközök elpusztítására. Ha Oroszország megszilárdítja pozícióját a szigeten stratégiai légvédelemmel és partvédelmi cirkálórakétákkal, akkor uralhatják a Fekete-tenger északnyugati részét – áll a jelentésben.

Így pótolták a szétlőtt házfalakat Harkovban

 

Az amerikai képviselőház 40 milliárd dollárral több segélyt hagyott jóvá Ukrajnának

Az Egyesült Államok Képviselőháza kedd este 368-57 arányban elfogadta az ukrán költségvetési törvényt. Joe Biden elnök két héttel ezelőtt kérte a Kongresszust, hogy hagyjon jóvá további 33 milliárd dolláros segélyt Ukrajnának, de a törvényhozók úgy döntöttek, hogy 40 milliárdra növelik a katonai és humanitárius támogatást.

„Ez a törvényjavaslat megvédi a demokráciát, korlátozza az orosz agressziót, és megerősíti saját nemzetbiztonságunkat, miközben támogatja Ukrajnát" – mondta Rosa DeLauro demokrata képviselő, a képviselőház előirányzati bizottságának elnöke.

Egyes republikánusok ellenezték a törvényjavaslatot, és kritizálták a demokratákat, amiért túl gyorsan túl sok pénzt küldenek külföldre.

A csomag 6 milliárd dollárt tartalmaz biztonsági segítségnyújtásra, beleértve a képzést, a felszerelést és a fegyvereket; 8,7 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött amerikai felszerelések készleteinek pótlására, és 3,9 milliárd dollárt az európai parancsnokság hadműveleteire. 4 milliárd dollár külföldi katonai finanszírozást engedélyez Ukrajna és a válság által érintett más országok támogatására.

Ezen túlmenően a jogszabály további 11 milliárd dollár kongresszusi jóváhagyás nélküli lehívását engedélyezi az elnöknek vészhelyzet esetén az Egyesült Államok készleteinek átruházására.

Az Egyesült Államok eddig több mint 3,5 milliárd dollár értékű fegyverzetet szállított Ukrajnába Oroszország megszállása óta, beleértve tarackokat, légvédelmi Stinger rendszereket, páncéltörő Javelin rakétákat, lőszereket és Ghost drónokat.

Oroszország 10-12 hiperszonikus rakétát lőtt ki a háború kezdete óta

A Pentagon egy magas rangú védelmi tisztviselője szerint Oroszország körülbelül 10-12 hiperszonikus fegyverét használta az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszország azt állítja, hogy a Kinzhal rakétát – amely akár 2000 km-re lévő célpont ellen is bevethető, és 6000 km/h-nál is gyorsabban repülhet – márciusban lőtték ki először Ukrajnában. 

A közelmúltban ukrán tisztviselők azt állították, hogy a fegyvert a hétvégén odesszai célpontok ellen használták. Az amerikai tisztviselő ugyanakkor azt mondta, erre nincsenek bizonyítékaik.

Kindzsal hiperszonikus légi indítású ballisztikus rakétát szállító MiG-31-es elfogó repülőgépek a győzelem napi parádé próbáján Fotó: AFP/SPUTNIK/RAMIL SITDIKOV

 

Csehország váltja Oroszországot

Az ENSZ Közgyűlése kedden elsöprő többséggel megszavazta, hogy Csehország váltsa Oroszországot a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában. A titkos szavazáson a közgyűlés 193 tagjából 180-an adtak le szavazatot. Az AP jelentése szerint 157 ország szavazott Csehország mellett, 23 pedig tartózkodott.

A közgyűlés április 7-én 93-24 szavazattal, 58 tartózkodás mellett jóváhagyta az Egyesült Államok által kezdeményezett határozatot Oroszországnak az Emberi Jogi Tanácsból való felfüggesztéséről.

44 civil holttestet találtak a romok alatt Izjumban

44 civil holttestét találták meg Izjumban egy ötemeletes épület romjai alatt, amelyet március elején romboltak le a megszállók közölte Oleg Szinegubov, a harkovi régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül. Azt nem árulta el, hogy kik kutatták fel a holttesteket, és azt sem, hogyan tudták ezt megtenni. Az AFP jelentése szerint, bár a harcok továbbra is folynak a térségben, helyi lakosok fedezték fel a tetemeket egy olyan területen, ahol épp nincs ágyúzás.

Ukrajna lezárja az egyik gázszállítási tranzitpontot

Ukrajna bejelentette, hogy helyi idő szerint reggel 7 órától felfüggeszti a gázszállítást a Szokhranivka tranzitponton. Az ukrán gázrendszert üzemeltető GTSOU közölte, hogy „vis maiort" hirdetett, mert az orosz megszálló erők műszaki beavatkozása miatt nem tudja biztonságal üzemeltetni a hálózatot, és azt tervezik, hogy áttérnek egy ukrán fennhatóságú területen lévő másik belépési pontra..

A vezetékes orosz gázexportban monopóliummal rendelkező Gazprom szerint „technológiailag lehetetlen" az összes mennyiséget a szudzsai összeköttetési pontból továbbítani nyugatabbra, ahogy a GTSOU javasolta.

Oroszország Európába irányuló gázszállításának mintegy egyharmadát Ukrajnán keresztül bonyolítja.

Ukrajna szerint lehetséges, Oroszország szerint lehetetlen a tranzitpontok közti váltás – illusztrációfotó: AFP/NURPHOTO/MATEUSZ WLODARCZYK

 

Ukrajna bejutott az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe

Ukrajna delegáltja, a rap/folk összeállítású Kalush Orchestra az első 10-ben végzett az Eurovíziós Dalfesztivál kedd esti torinói elődöntőjben, így bejutott a szombati döntőbe. Fellépése végén a csoport érzelmes köszönetet mondott mindenkinek, amiért az orosz invázió közepette támogatta országát.

Az ukrajnai heves harcok miatt a zenészek nem tudtak rendszeresen találkozni és próbálni – végül csak hat héttel a kedd esti fellépés előtt álltak össze. A fogadóirodák a végső győzelemre is esélyesnek tartják a csapatot. A verseny producerei korábban bejelentették, hogy a katonai invázió miatt Oroszország nem vesz részt az idei versenyen.

Harkovi helyzet

Videóüzenetében Zelenszkij elnök azt állította, hogy az oroszokat visszaszorították Harkov városából. Az ukrán vezérkar azt közölte, hogy erőik kiűzték az oroszokat négy Harkovtól északkeletre fekvő faluból.

Még mindig lehetnek civilek az Azovstal területén

A Sky News az Azov-ezred egyik, az Azovstal acélműben lévő tagjától úgy értesült, hogy tudomásuk szerint az összes civil elhagyta a területet. Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko viszont azt mondta, még mindig lehetnek evakuálásra váró civilek az ostromlott területen. Ukrán illetékesek korábban 100-ra becsülték a számukat. Biztosat csak akkor lehete tudni, ha tartós tűzszünet lenne, hogy a fegyveresek és a polgári személyek is elhagyhassák az Azovstalt.

Fenntartható szankciók

Szokásos éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek mellett arról is beszámolt, hogy Michael McFaul egykori moszkvai amerikai nagykövet és Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének elnökletével összeült egy nemzetközi szakértői csoport, amelyik az energiaszankciók ütemtervét hivatott kidolgozni. Egy részletes dokumentumot készítenek, amelyik leírja, mit kell tenni azért, hogy valóban megnehezítsék Oroszország számára a háború finanszírozását, ugyanakkor a világgazdaság ne szenvedjen az orosz energiaforrások korlátozása miatt. Az ukrán elnök egyéb részleteket nem közölt, de azt mondta, hogy ennek a tervnek a megvalósítása már elkezdődött.

Újabb külképviseletek nyitottak meg Kijevben

Hollandia és Németország külügyminisztereinek kijevi látogatása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy mindkét ország újraindította a nagykövetségek munkáját az ukrán fővárosban.

– Ez egy fontos gesztus, amely megerősíti Európa bizalmát Ukrajna jövője iránt – fogalmazott az elnök. Összesen már 36 külképviselet működik a fővárosban.

Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter (jobbra) és Irina Venediktova ukrán fõügyész (balra) látogatást tesz a Kijev közelében lévő Bucsában 2022. május 10-én / MTI / EPA / Oleg Petrasjuk

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában