2015.12.12. 07:09

Érzelmei a verseiben

Hegyi Réka szomorú és boldog érzelmeit egyaránt versbe foglalja. A 15 éves diáklány versek iránti szeretete már gyermekkorban megmutatkozott.

Sebestyén Hajnalka

Réka mindig is szerette a könyveket, kiskora óta gyakori vendég a könyvtárban. Eleinte mesekönyveket, majd ifi regényeket hozta ki nagy mennyiségben. Az elmúlt időszakban pedig a régi korok íróit részesíti előnyben, nagy kedvence a Büszkeség és balítélet, valamint a Rómeó és Júlia. Verseket is mindig örömmel olvas. Példaképe Ady Endre, a munkássága nagyon inspiráló számára.

– Még alsó évfolyamos voltam, amikor az első verseimet írtam. Ezek csak próbálkozások voltak. Az igazi áttörés akkor következett be, amikor a dédnagymamám rákos lett, és az utolsó stádiumában egy hozzá írt versemmel szerettem volna lelkesíteni, erőt adni neki, boldog perceket szerezni számára. Szerencsére még megérhette, hogy hallja a hozzá írt Hogy legyek erős? című versemet. Ettől kezdve gyakrabban ragadtam tollat – mesélte Réka, aki jelenleg a kecskeméti Piarista gimnázium 9. osztályos tanulója.

Tied vagyok
Te vagy nekem a ragyogó fény
S fogom kezed bármerre mész
Még ha utad göröngyös is lesz
Én ott leszek mindig mögötted
Bármi történjék, nyújtom a támaszt
Ha a lelked s tested megfárad
Majd erősen karomba zárlak
Míg élek semmi sem bánthat

Mert mi téged bánt
Az nekem sokkal jobban fáj
Hisz tied szívem minden vágya
Tied minden lángoló dobbanása

A diáklány elsősorban verses füzetébe ír, de vannak versei, melyeket másokkal is megoszt, családjával, közeli barátaival vagy ifjú szerelmével, Krisztiánnal. Diáktársai közül sokan nem is tudnak Réka ezen szenvedélyéről. Magyartanára azonban számos költeményét olvasta, látva tehetségét biztatja.

– Akik eddig olvasták verseimet el voltak ragadtatva, sok dicséretet kaptam, ami lendületet ad a folytatáshoz. Elsősorban azt írom ki magamból, ami bennem van, amit érzek, de nem tudom elmondani. A verseim az érzelmeimet tükrözik. Olyanok mint egy napló, csak kódoltabbak. Eddig 50 versem született, melyből néhányat még senkinek nem mutattam meg, azok csak a füzetemnek íródtak. Verseimnek két fő témája van: a halál és a szerelem. Az előbbi gyakran elgondolkoztat, utóbbi pedig saját élményeken alapszik. Barátomnak, Krisztiánnak már több verset is írtam, melyekkel mindig örömet szereztem számára.