Közélet

2015.01.22. 07:06

Gripen-pilóták tanulhatják a légi utántöltést

Nyáron megkezdődhet a magyar Gripen-pilóták kiképzése a légi utántöltésre. Tankolni többezres magasságban, 800 kilométer/órás sebességnél nagy kihívást jelentő feladat.

Hraskó István

A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) európai uniós harccsoportjában a magyar Gripenek adják a közeli légi támogatást. 2016 első félévében a harccsoport készültségben lesz, addig a magyar pilótáknak el kell sajátítaniuk a légi utántöltést.
A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis repülőműveleti főnöke, Asztalos István alezredes a legtapasztaltabb a Gripennel repülő magyar pilóták közül. Nála többet ugyanis senki nem töltött a levegőben ezzel a vadászgép-típussal.

Az alezredes repülési naplójában több mint 900 óra szerepel, és ez csak a Gripen-rubrika, Asztalos István ugyanis a MIG-29-eseknél is a rekorderek közé tartozott. Légi tankolást azonban még sem ő, sem más magyar pilóta még soha nem hajtott végre. Eddig csak arra volt példa, hogy magyar hajózó ült légi utántöltést végrehajtó kétüléses gépben, elsőként például 1996-ban Sáfár Albert dandártábornok, jelenleg az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke (a Magyar Honvédségben rendszeresített MIG-ek egyébként nem is voltak alkalmasak a repülés közbeni üzemanyag-felvételre).

– Természetesen nagyon izgulok én is, akárcsak a többi pilóta, hiszen egy újfajta repülési mód elsajátításáról van szó – nyilatkozta Asztalos István alezredes. Mint mondta, a légi utántöltés hadműveleti követelmény, amely nagymértékben megnöveli a repőlőgép levegőben tölthető idejét és ezáltal hatósugarát.

A repülőműveleti főnöktől megtudtuk: minden törekvésük arra irányul, hogy a kiképzés Magyarországon, a magyar légtérben valósuljon meg, a kecskeméti repülőbázisról való fel-és leszállásokkal. A Gripen-szerződés jegyében svéd pilóták fogják a magyar hajózókat felkészíteni, ők pedig később a magyar állomány többi tagját oktatják majd a légi utántöltésre. A kiképzésre feltételezhetően egy svéd Flygvapen C–130 tankergépet fognak használni, ha ez nem állna rendelkezésre, más európai (német, francia, olasz) vagy akár amerikai tanker is szóba jöhet. Hazánkban két kijelölt légiutántöltési zóna van, a Gripenek és a tanker itt gyakorolhatnak.
Asztalos István hozzátette: a képzés elején a magyar hajózók egy hétig elméleti oktatás keretében fognak ismerkedni az utántöltéskor használatos többféle eljárással, majd szimulátoron tesztelnek, ezután következnek majd csak a valós légi tankolások, először két-, majd együléses gépben.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Asztalos István alezredes, repülőműveleti főnök
[/caption]– A feladat nagyfokú felkészültséget és koncentrációt igényel a pilótától, hiszen nagyjából 800 kilométer/órás sebességgel száguldó gépeknek kell összekapcsolódniuk – folytatta az alezredes. A vasmadaraknak – miután az az utántöltő fej csatlakozott a töltő kosárba – azonos sebességet kell felvenniük, és percekig így repülni, a távolságot is szigorúan tartva, azaz ha a tankergép fordul, a Gripen-nek ezt azonnal le kell követnie. Nehézséget okozhatnak az időjárási körülmények vagy a turbulenciák is.
Az áttöltés sebessége a tankergép típusától függően változó. Van, amelyik percenként pár száz litert, más gép akár több mint ezer litert is át tud nyomni a csövön a vadászgép tartályaiba. Egy  tankolás során akár több ezer liter üzemanyag áttöltése is történhet, ami akár 5-6 percet is igénybe vehet.

A Légierő blog megemlíti: a légi utántöltési kiképzés általánosságban nem egyszerű feladat, ugyanis a Gripen típus esetében a teleszkopikus fogadócső – tervezési kényszerből fakadóan–- nem optimálisan helyezkedik el. A fogadócső feje, amit a tanker kosarába kell manőverezni, kívül van az előrenéző pilóta látómezején: enyhén a 3-9 óra vonala mögött, balra magasan, azaz nagyjából a bal válluk fölött-mögött található.

Magyar Gripenek a Baltikumban
A balti NATO-tagállamok nem rendelkeznek járőrözésre alkalmas harci repülőgépekkel, ezért az észak-atlanti szervezethez történt 2004 áprilisi csatlakozásuk óta légterük védelmét rotációs alapon a NATO-országok teljesítik. A NATO repülőgépei a litvániai Zokniai támaszponton állomásoznak. 2014 szeptemberétől Magyarország négy Gripen vadászgéppel és mintegy 90 fős kitelepülő állománnyal fogja ellátni a Baltikumban vállalt légtérrendészeti feladatait.

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik