Közélet

2012.05.09. 10:42

Mit tehetünk, ha ránk tör a pánikbetegség?

Szorongás, pánik, halálfélelem? Sajnos sokan átélték ezeket az ijesztő tűnő tüneteket. Mi a pánikbetegség, hogyan lehet elkülöníteni a "valódi, szervi eredetű" betegségektől? Cikkünk erről ad rövid tájékoztatást.

Egészségkalauz

A pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek, ezek a pánikrohamok. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. Azokat, akiknél újra és újra megismétlődik ez a fajta roham, pánikbetegeknek nevezzük. A pánikroham évente a felnőtt népesség mintegy egyharmadánál fordulhat elő.

A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél azonban bármilyen családon belüli előzmény nélkül is megjelenhet a pánikbetegség.

Melyek a pánikroham lehetséges tünetei? 
• szapora szívverés,
• izzadás,
• remegés, reszketés,
• fulladás, légszomj, "gombóc a torokban" érzés,
• mellkasi fájdalom, http://www.egeszsegkalauz.hu/anginainfarktus/
• hányinger, hasi tünetek,
• szédülés, bizonytalanság,
• ájulásérzés, ájulástól való félelem
• irrealitásérzés
• a testtől való elválás érzése,
• önkontroll elvesztésétől való félelem,
• halálfélelem,
• zsibbadás,
• "hangyamászás" érzése,
• érzéketlenség
• hideg- vagy hőhullámok.

Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.
 
Spontán pánikroham
Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet.
Fontos a tünetek megjelenésének sorrendje is, ebből a háttérben zajló idegrendszeri folyamatokra következtethetünk. Spontán pánik esetében a félelem a tünetek sorában hátul kullog, tehát a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy derült égből villámcsapásként éri őket a roham. Erre a típusra a vizsgálatok szerint jól hatnak pl. az antidepresszánsok.

Anticipátoros pánik
Másik típusú pánikroham, az ún. anticipátoros (előrevetítő) szorongásos roham, ekkor a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez a tudat olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja a rohamot. A kialakult gyakorlatot követve ezt is nevezhetjük pánikrohamnak, de más, mint a spontán roham. A légzési tünetek kevésbé jellemzők rá, sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem, s ez egyben a roham szorongásos eredetét is jelzi. Ha mégis van légzési tünet, az a várakozó szorongás miatti hiperventilláció, amely később fulladásérzést is okozhat, a sorrend azonban fordított, mint a spontán pánik esetén. A hiperventilláció aztán mellkasi szorító érzést, szédülést okozhat.
 
Egyéb betegségek a háttérben
A pánikbetegséggel együtt járhat más pszichés eredetű betegség is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, http://www.egeszsegkalauz.hu/psziches-betegsegek/depresszio/depresszio-es-mania-kezelese-110264.html
akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Mivel a pánikrohamban számos életfontosságú szerv érintett, a betegek gyakran félnek valamilyen súlyos, a szívet, tüdőt, vagy az agyat érintő szervi betegségtől és ezért fordulnak orvoshoz.
 
Amit a betegnek meg kell értenie az az, hogy a pánikrohamok az egészséges szervezetre nem jelentenek valódi veszélyt, még ha az szörnyű élmény is.
Azonban az ismétlődő pánikrohamoknak súlyos következményei lehetnek. kezelés nélkül ez a betegség szinte eluralhatja a beteg életét.
 
Hogyan kezelhető a pánikbetegség? 
 
Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak a rohamok; néhányaknál azonban fennáll a betegség kialakulásának veszélye. Súlyosabb eseteknél egyfajta pszichoterápiás kezelés – az ún. kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.
Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.
Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.
 
A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat a gyógyszerterápia is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés. Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek (pl. bezodiazepinek). Az antidepresszánsok mindegyik fajtája - a triciklikusok (pl. imipramin), a monoamin oxidáz gátlók (pl. fenelzin), és a szelektív szerotonin visszavétel gátló szerek (pl. fluoxetin) – hatásosnak bizonyultak. Vannak újabb terápiás próbálkozások is. http://www.egeszsegkalauz.hu/psziches-betegsegek/uj-kezelesi-mod-a-panikbetegeknek-110127.html

Ha ezek valamelyike hatásosnak bizonyul, megelőzi a pánikrohamokat, vagy jelentősen csökkenti annak előfordulási gyakoriságát.
 
Egyéb módszerek és technikák
• Amennyiben nincs egyéb kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplákozásra és a testsúly normalizálására.

• A fényterápia is hasznos lehet. Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható. A beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő. Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chi, jóga, relaxációs és légzőgyakorlatok vagy a testedzés szintén segíthetik a javulást.

• Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is.

• A betegek csekély részénél, különösen, ha a betegség hosszú ideje fennáll és mintegy beépült a beteg személyiségébe, mellette komolyabb szociális és életmódbeli problémák, kialakult testi szövődmények vannak, esetleg családi halmozódás mutatkozik, a kezelés nehézkesebb és kevésbé eredményes.

Egészségkalauz -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!