Közélet

2007.06.10. 10:37

A kecskeméti főzsaru kalandos útja

Egy hetet töltött nemrég Kínában egy magyar delegáció tagjaként Kassai László alezredes, megbízott kecskeméti rendÕrkapitány. A kifejezetten szakmai út során számtalan különlegességgel találkozott a számunkra távoli kultúrában.

Noszlopy

Hogy kerül egy kecskeméti rendőr Ázsiába?
Az Országos RendÕr-főkapitányság már korábban felvette a kapcsolatot a Kínai Népköztársaság rendőrségével. Tavaly járt nálunk egy kínai rendőrdelegáció, melynek tagjai egy napot Kecskeméten töltöttek. Idén  „visszahívták” a magyar kollégákat. Az utazók közé kerülhetett egy kecskeméti rendÕr is. Király Ferenc megyei főkapitány  úgy döntött, hogy én utazzak. Négyfős küldöttségünkkel tartott egy tolmács is – egy hazánkban élő kínai férfi –, aki a hagyományos ázsiai harcművészetet, a kungfut ismerteti meg Európában.

Mennyi ideig tartott az út?
Budapest és Peking között tíz és fél órát repültünk egy közvetlen járattal. Ott átszálltunk egy belföldi járatra, majd a Hongkong és Sanghaj között található Guangdong tartományig még három és fél órát töltöttünk a levegÕben. A tartomány területe 180 ezer négyzetkilométer, azaz majdnem kétszer akkora mint Magyarországé, lakossága pedig közel 100 millió. Hazánkban 10 millióan élnek. Éppen annyian, mint vendéglátóink tartományi székhelyén, Guangzhou városában.

Milyenek voltak az első benyomások?
- Már említettem, hogy a tartományban mintegy százmillióan laknak, a helyi rendőrségen pedig közel 160 ezren dolgoznak. A kínai kollégák, tudniillik, arra koncentrálnak, hogy jelen legyenek a közterületeken, s mi is úgy érzékeltük, hogy az itthoni átlaghoz képest sok rendÕr van az utcán. Nekünk, magyaroknak az ottani léptékek  meglehetősen szokatlanok, így  nem bántuk, hogy  egy jóval kisebb, „mindössze” három és fél milliós városban, Huizhou-ban folytattuk a tanulmányutat.

Sikerült képet kapniuk a „kisváros” rendőrségéről?
– A városon belül három nagy kapitányság működik. Megismerkedtünk a közterületi és a közlekedési rendőri, valamint a bűnügyi munkát végző kollégák elhelyezésével, munkájával. Képet kaptunk technikai felszereltségükről. Betekinthettünk a nyomozásokat segítő, rendkívül komoly szakértÕi háttérbe, és részt vettünk egy nagyszabású kommandósbemutatón.

Akadnak szembetűnő különbségek a két ország rendőrsége között?
– Elmondható, hogy a közterületi kamerarendszerük rendkívül kiépített. Ez igen jó hatással van a bűnügyi és a közlekedési helyzetre is. Önálló rendőri egységek figyelik a monitorokat. Jártunk például az egyik városrészben – ami háromszor nagyobb volt, mint Kecskemét –, és ott 160 kamera pásztázta az utcákat. Az is nagyon érdekes volt, hogy a rendőrautók és a mentők is, folyamatosan a megkülönböztető lámpákat villogtatva haladnak. Hangjelzést csak nagyon ritkán használnak. Ugyanakkor nincs elsőbbségük: úgy állnak és várnak a sorukra például egy keresztezÕdésben, mint a közlekedés többi résztvevője. Amikor nagyon sietnek, akkor a járművön lévő hangszóróval közvetítik a többiek felé, hogy elsőbbséget kérnek.

Milyennek látták az ottani közlekedést?
– Azt láttuk, hogy sok ember sokféleképpen halad. Autóval, motorral, kerékpárral. Úgy tűnt, hogy ott nem probléma a bukósisak nélküli közlekedés, vagy az, hogy a kismotoron ketten-hárman, uram bocsá’ akár négyen is ülnek.  Az európai  közlekedés áttekinthetőbb, világosabb. Ők viszont érzik ennek az olykor káosznak tűnő forgalomnak a ritmusát. Ezt igazolta vissza, hogy egy hétig voltunk ott, de egyetlen balesetet sem láttunk. Figyelnek egymásra a közlekedők, és felhívják magukra a többiek figyelmét, amit szüntelen dudálással jeleznek.

És a bűnügyi helyzet?
– Konkrét számokat nem mondtak. Azt viszont megtudtuk, hogy az ismertté vált bűncselekmények között náluk is a kisebb érték, vagyon elleniek vezetnek. Abban a tartományban, ahol mi jártunk, nem mondhatók jellemzőnek az élet elleni bűncselekmények.

Szorosan vett szakmai tekintetben is tapasztaltak különbségeket?
– A legfeltűnőbb különbségnek az tűnt, hogy nálunk a szakértÕi munka – legyen az akár bűnügyi, akár közlekedési, mondjuk vegyész, ballisztikai, daktiloszkópiai, DNS – a rendőrség szervezetén kívül esik. Ezzel szemben Kínában a rendÕrséghez tartoznak a szakértők. A szervezeten belül, hivatásos rendőrként dolgoznak. Ennek előnye például, hogy rendkívül szervezett és gyors a szakértői munka. Meggyőződtünk arról, hogy komoly eredményeik vannak és nagyon jó technikai háttérrel rendelkeznek.

Milyen lehet ma rendőrnek lenni Kínában?
–  Az ott dolgozó rendőrök munkakörülményei igen jók. Tágas, nagy, többnyire légkondicionált szobákban, irodákban dolgoznak. Nagyon tetszett, hogy a rendőri vezetés fontosnak tartja a kollégák testi és szellemi fejlődését. Most épül az egyik kapitányság mellett egy többemeletes szabadidő-központ kondicionálószobákkal, szaunákkal.  Az épület alsó szintjén egy 50x25 méteres, feszített víztükrű medence is lesz.

Milyen a kínai rendőrök mentalitása? Jelen van még a katonai fegyelem, vagy már átvették az európaiak, amerikaiak lazább, kötetlenebb munkakapcsolatát?
– Ezt nem tudtuk lemérni. Elvileg ugyanis munkakapcsolatuk – az elöljáró, illetve a beosztottak között – egészen más lehet egy külföldi delegáció elÕtt, és megint más „maguk között”. Azt viszont láthattuk,  hogy rendkívül fegyelmezettek. Azt is mondhatom, hogy nagyon katonásak a kínai rendőrök.

Gondolom, hogy azért jutott idő a kínai konyhával is ismerkedni. Sikerült pálcikával ennie?
– Természetesen. Nem várták el, hogy pálcikával együnk, de udvariasságból az étkezéseknél, a kés-villa mellett mindig kaptunk pálcikát is. Ennek használatát mi nagy szorgalommal igyekeztünk elsajátítani, így két-három nap múlva már tűrhetően ettünk vele. Végül még meg is dicsértek minket házigazdáink...

Noszlopy -->

Ezek is érdekelhetik