Hírek

2008.11.03. 18:11

Újabb csúcson dőlhet el a költségvetés?

Megérkezett az Országgyűlés elé 2009-es költségvetés immáron harmadik változata, amely előterjesztői szerint a legpesszimistább forgatókönyvet tartalmazza, ám a Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a tervezet sok tekintetben még mindig túl optimista.

Szabados Balázs

Hétfőtől tárgyalja az Országgyűlés a 2009-es költségvetés harmadik változatát, amelyről december közepén szavazhat a Ház. Abban az egy szegmensben már most viszonylagos egyetértés mutatkozik, hogy jövőre biztosan rosszabbul fogunk élni, mint idén.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Megérkezett az Országgyűlés elé 2009-es költségvetés immáron harmadik változata
[/caption]

Gyurcsány Ferenc már napirend előtt összefogásra buzdított. Újabb összejövetelre, jelesül Gazdasági Csúcsra – melynek időpontja még nem ismeretes – várja a társadalmi partnereket, munkavállalókat, munkáltatókat, a kamarák képviselőit, frakcióvezetőket, valamint a parlamenti pártok vezetőit. „Több szem többet lát, több akarat együttesen erősebb lehet, nekünk nem esik le a gyűrű az ujjunkról, ha ki fog derülni, hogy bármelyik pártnak, társadalmi partnernek van olyan javaslata, amely megvalósítható, és jobb, mint a miénk” – mondta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc tervei szerint a csúcson mutatná be a kormány új 1000 milliárd forintos gazdaság-élénkítő csomagját.

„Felkérném a debreceni városházára rendezvényszervezőnek, hiszen ezen a téren tényleg zseniális” – jött Kósa Lajos Fidesz- alelnök riposztja, aki szerint nem bombasztikus bejelentésekre, hanem növekedéspárti politikára volna inkább szükség.

„Rendkívüli helyzetben rendkívüli lépéseket kell tenni, ezért az az ország, amely gyorsan módosít, csökkentheti a válság hatását” – indokolta a legújabb költségvetési változtatásokat Veres János. A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, így a hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.

„A kormányzat azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiánya GDP arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek” – tette hozzá Veres. Kiemelten nehéz döntésként tálalta a tárcavezető a közszolgák 13. havi fizetésének megvonását, és azt is, hogy a 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálják. A jövő évi büdzsében a GDP 1 százalékkal csökken, az infláció 4,5 százalék lesz, az export 3,9 százalékkal növekszik, a reálbérek 2,7 százalékos, a beruházások 0,9 százalékos visszaesése várható. A kormányzat 3,1 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számol a háztartások esetében – erősítette meg Veres János.

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke jóval borúlátóbb. Úgy vélte, a beharangozottnál jóval alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés. Azt ugyan nem vitatta, hogy a költségvetés legújabb módosítása stabilitásra törekszik, ám arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a kormány által harmadjára átdolgozott tervezet is alulbecsüli a foglalkoztatás várható visszaesését, valamint jónéhány – az állami bevételeket meghatározó – adónem teljesíthetőségét is.

Az export vártnál kisebb növekedése, a beruházások elmaradása és a lakossági fogyasztás visszaesése miatt a szaktárca valamennyi adónemből kevesebbet pénzre számít, de a számvevőszék szerint még mindig túl sokra.

Kovács a növekedést támogató intézkedésként elengedhetetlennek tartotta, hogy a költségvetés az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítson a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására. Az elnök üdvösnek tartaná, ha a költségvetési törvényjavaslat tartalmazna egy összegző tájékoztatást a hosszú távú kötelezettségvállalásokról, valamint a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételekről.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke:

Ez a költségvetés kapkodva született, rossz üzenetet fogalmaz meg, és csak a hiánymutatóban próbál eredményt elérni, ám ennek az az ára, hogy növekszik az államadósság, az adóterhelés, munkanélküliség, magasabb lesz az infláció és a kamatszint. Mindezeken túl 150 milliárd forintos megszorításssal számolhatnak az önkormányzatok, a költségvetés 170 milliárdot fog vissza a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszából és 120 milliárdot szorít meg a béreken, ami közszférában akár 10-12 százalékos reálbércsökkenést is jelenthet. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke úgy látja, jelen helyzetben 5 milliárd eurós adócsökkentésre lenne szükség, és arra, hogy az uniós források 25-30 százaléka jusson a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint le kell állítani a felesleges kormányzati luxuskiadásokat.

Ezek is érdekelhetik