Hírek

2008.11.02. 15:17

Csallóközi attack

Nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól, amikor azt állítom, hogy a szlovák rendőrség előre készült a dunaszerdahelyi „leszámolásra”, így aztán szinte érdektelen is, milyen okot találtak vagy találnak majd („van rajta sapka, nincs rajta sapka”) a szégyenletes fellépésükre. Azt meg talán mondanom sem kell, hogy a „fejétől bűzlik a hal”-féle bölcsesség ez esetben is tetten érhető.

Stanga István

Már akkor nagyon jó eséllyel lehetett volna fogadni arra, hogy botrányba fullad a hétvégi DAC–Slovan Bratislava szlovák bajnoki laldarúgó-mérkőzés, amikor kiderült, hogy a dunaszerdahelyi rangadóra – köszönhetően néhány itthoni klub szurkolói táborának – Magyarországról is jelentős számú drukker utazik majd a csallóközi városba, buzdítandó a helyi együttest. Igaz, túlzottan nagy tehetségre nem igazán volt szükség az esémények megjövendöléséhez, lévén a magyar kiscsapat és a Slovan eleve nem eszik egymás tenyeréből, aztán ott van hazánk és Szlovákia jelenlegi viszonya, amely bizony sok mindennek nevezhető, csak éppen kiegyensúlyozottnak nem..., és akkor még egyetlen szót sem ejtettünk arról a tényről, hogy az embernek óhatatlanul az 1992-ben történtek jártak a fejében, amikor is a szlovák rendőrség fekete maszkos kommandósai példátlan brutalitással, már-már szisztematikusnak tűnő módon számoltak le azokkal az FTC-szimpatizánsokkal, akik Pozsonyban biztatták a Fradit a Slovan elleni BEK-meccsen. És hát, ez a gyalázatos múlt nemcsak hogy kísértett, de szinte szóról szóra megismétlődött most, több mint másfél évtized múltán, már amennyiben a kinti rendőrségnek ezúttal sem kellett hozzá különösebb ok (legalábbis a videofelvételek ezt tanúsítják), hogy megrohamozza, majd gumibotokkal, illetve viperákkal összeverje a magyar tábort. És bár itthonról most mindenki (a kormány, a Fidesz, az Országos Rendőr-főkapitányság) a rendőrattack alapos és minden részletre kiterjedő kivizsgálását követeli a szlovák illetékesektől, teljesen világos, hogy mindez csak formalitás, hiszen a Dunaszerdahelyen történtek csak következményei annak a politikának, amelyet északi szomszédunk folytat.  

Mert bár bizonyára joggal lehet azzal érvelni, hogy tudniillik a mérkőzésre utazó magyarok között szép számmal akadtak olyanok, akik tüntetésre is, meccsre is kizárólag a balhé kedvéért járnak, mindez aligha magyarázza azt az agressziót, amit a kinti rendfenntartók részéről lehetett tapasztalni. És nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól, amikor azt állítom, hogy a szlovák rendőrség előre készült erre a „leszámolásra”, így aztán szinte érdektelen is, milyen okot találtak vagy találnak majd („van rajta sapka, nincs rajta sapka”) a szégyenletes fellépésükre. Azt meg talán mondanom sem kell, hogy a „fejétől bűzlik a hal”-féle bölcsesség ez esetben is tetten érhető, hiszen ki az a hülye, aki komolyan azt hiszi, hogy az egyébként is roppant feszült magyar–szlovák kapcsolatok közepette a rendőrség csak úgy, a saját szakállára megkockáztat egy ilyen akciót. Jelen helyzetben viszont nemhogy nem kell tartaniuk semmiféle felelősségre vonástól, de talán még több-kevesebb dícséretre is számíthatnak..., ha mástól nem attól a Ján Slotától, akit főként a magyarellenes kirohanásai tettek ismertté Európa műveltebbik felében. Igaz, Slota, ez a fekete öves alkoholista sem lenne és lehetne annyira bátor, ha Robert Fico rövidebb pórázon tartaná, csakhát a kormányfőnek valószínűleg nagyon is kapóra jön egy olyan valaki, aki éppen azokat a paranoiákat fogalmazza meg, amelyektől az egész szlovák politika szenved. És ha innen nézem a dunaszerdahelyi eseményeket, azt kell mondanom, majdhogynem törvényszerű volt, ami bekövetkezett. Törvényszerű, de szégyenletes.

Ezek is érdekelhetik