Már nem beszél Demszkyvel

– A Demszky Gábornál tartott legutóbbi találkozóra a kerületi polgármesterek többsége nem ment el. Ez nem azt jelzi, hogy a kerületek nem bíznak a főváros vezetésében?
– Kezdetektől rossz a kerületek és a főváros viszonya! Oka a rosszul megalkotott önkormányzati törvény. Egy egységes városban azonos szintre helyeztek huszonhárom önálló önkormányzatot. Hatáskörük tisztázatlan, a forrásokból való részesedésük rendezetlen.
– Az SZDSZ-nek vezető szerepe volt a kétszintű önkormányzati törvény megalkotásában.
– Készséggel elismerném, ha az SZDSZ-é lenne a felelősség, de 1990-ben sem az MDF, sem a Fidesz, sem az MSZP részéről nem hangzott el ellenvetés. Osztoznunk kell a felelősségben. Az igazi probléma az, hogy 15 év alatt nem sikerült helyrehozni. Ezzel küzd az egész ország. Képtelenség például két-háromszáz fős településeket életképes önkormányzatoknak tekinteni.
– Legutóbb az SZDSZ teljesen magára maradt a főváros közigazgatását átalakító elképzeléseivel.
– Én ezt a legkevésbé sem tartottam komoly elképzelésnek.
– Tehát a politikai uborkaszezon terméke volt, ahogyan Gy. Németh Erzsébet nevezte?
– Gy. Németh Erzsébet ezer esetből nagyjából egyszer találja el az igazságot. Most megtörtént. Addig nem lesz változás, amíg a politikai pártok el nem fogadják, hogy nincs négy éven belüli megoldás. Jelenleg egyik  párt sem vállalja a módosítást, mivel lehet, hogy a korábbi ellenzéknek kell majd befejeznie.

– A forrásmegosztásban kötött alkuban nem gondolja, hogy naivan viselkedett az SZDSZ? A szocialisták nyomására jóváhagyták az ön hatásköreinek elvonását. Beleegyeztek, hogy a kerületek az elvont kétmilliárdból egyet visszakapjanak. Aztán az MSZP elérte, hogy mind a kettőt visszakapják.
– Ha a forrásmegosztás és a hatásköreim megvonása között van összefüggés, akkor az SZDSZ valóban naiv volt. Bőhm András szavaival: a szocialisták becsaptak minket! Csakhogy én ezt előre megmondtam nekik.
– Demszky azt nyilatkozta, vége a hét szűk esztendőnek. Leállítják az ön nevéhez köthető hadigazdálkodás jellegű költségvetést, többet fordíthatnak fejlesztésre. Ezzel azt mondta, ön állt a fejlődés útjában.
– Ha csak az elmúlt két évet nézzük, egymásnak ellentmondó kijelentések tömkelegét látjuk. Tragikus, amikor ugyanaz az ember egymást kizáró állításokat fogalmaz meg ugyanarról a tárgyról. A költségvetési viták alaphangját az a vád határozta meg, hogy túl sokat költünk fejlesztésre, a működési költségekre pedig keveset. Gy. Németh Erzsébet ebben azonos oldalon állt az ellenzékkel. Csak az volt a bajuk, hogy a fejlesztések a főpolgármester nevéhez kötődnek. Most már nemcsak Gy. Németh Erzsébet, az ellenzék, hanem sajnos Demszky Gábor és Bőhm András is szembemegy a korábbi véleményével. Ezek után már végkép nem tudni, ki mit akar. Nézzük a számokat! A főpolgármester bejelenti, hogy 100 milliárdot költenek fejlesztésre. Tavaly 140, tavalyelőtt 150 milliárdot fordítottunk erre, miközben az adósságunk folyamatosan nőtt. Nem Demszky Gábor miatt fejlesztünk, hanem mert a városnak szüksége van rá.

– Nehezen viselte a bűnbak szerepét?
– Nézze, minden rendszerben a pénzügyminiszter a Fekete Péter. A baj akkor kezdődik, ha a vezető nem adja meg a mozgásterét. Mi több, 14 évi kitartó együttműködés után azért távolítja el, mert más okokból ő maga gödörbe került. Baj továbbá, ha nem tudatos és nyilvánvaló politikai fordulat jegyében teszik bűnbakká.
– A személyes viszonyukat is érintette?
– Hogyne!
– Megromlott?
– Nincs!
– Korábban gyakran találkoztak, munkán kívül is.
– Ezek a munkáról szóltak. Nem baráti, hanem igen szoros munkatársi kapcsolatban álltunk. Mára ez megszűnt, és kétségbeesve látom a következményeit.
– Demszky Gábor magához rendelte a költségvetés tervezését. Most ő felügyeli?
– Magához rendelte, de  mindent az apparátus végez. A koalíciós frakciók szeretnének is jobban beleszólni a költségvetés tervezésébe. Emiatt a teljes csőd felé halad a főváros költségvetése. Nincs városvezető, aki szakmailag érdemi döntésekre lenne képes. A frakciók egyeztetőfóruma ezt nem tudja ellátni,  ahogy korábban sem.
– Megmaradt a hatásköre a fővárosi adóügyek intézése.
– Ezek a korábbi munkaidőm egy ezrelékét foglalják le.
– Politikailag elég nehéz helyzetbe került. Két év múlva mi lesz önnel?
– Nem vagyok SZDSZ-tag, a  listájukról kerültem a közgyűlésbe. A frakcióvezetővel és a főpolgármesterrel kialakult viszonyom után naiv dolog feltételezni, hogy gondolnak rám, vagy hogy én kívánnék a listájukon szerepelni.

Tizennégy év Demszky mellett

Atkári János 1991-től a fővárosi önkományzat sajtóirodájának vezetője, majd a főpolgármester kabinetfőnöke. 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben az SZDSZ listájáról fővárosi képviselői mandátumhoz jut. A Fővárosi Közgyűlés mindhárom időszakban főpolgármester-helyettessé választja. Múlt őszig a legnagyobb hatáskörrel rendelkező főpolgármester-helyettes. Addig a költségvetésért, pénzügyekért, az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények gazdálkodásáért felelt. Demszky Gábor csak az adóügyeket hagyta nála.

pályafutását. Zsidai Péter -->