A Lajosmizse nyerte a Kecel elleni évadzárót – galériával

A vendégek kezdték a mérkőzést, az első akciót mégis a hazaiak vezették, amit szabálytalansággal állított meg a keceli védelem. 

Kicsit jobbról, a kaputól 25 méterre helyezték le a labdát a mizseiek. Valkai állt oda mögé, és ballal nemes egyszerűséggel – és sebészi pontossággal – a bal felső sarokba tekert, 1-0. A gól után mindjárt kétszer szögletből is veszélyeztetett a Mizse. A 9. percben aztán újra szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak, pontosan ugyanarról a helyről, ahonnan a vezető gólnál. Természetesen Valkai állt oda a labda mögé, és ballal tekerte a bal fölső sarok irányába a labdát, a nézőknek már majdnem déjà vu érzésük támadt, ám a játékszer ezúttal a keresztlécen csattant. A 15. percben vezette az első veszélyes támadását a Kecel, Bányai szerzett labdát a hazai 16-os előterében, azonnal Bajnokhoz passzolt, aki elhúzta ugyan a jó ütemben kilépő hazai kapus mellett a labdát, viszont a szükséges ív miatt túlságosan kisodródott, belőtt labdáját követően már nem alakult ki igazi veszély. 

A 17. percben Orlov Szabolcs indult meg, két jó csel után balról, húsz méterről lapos lökettel célozta meg a jobb alsó sarkot, Molnár remek vetődéssel szögletre mentett. Ezt követően kiszabadult a szorításból a Kecel, a vendégek is egyre tetszetősebben passzolgattak. A 27. percben Kiss László lőhetett középről, húsz méterről, Molnár ezúttal is a helyén volt. Az ellentámadás során Bányai kapta a labdát, térült, fordult, majd jobbról, 25 méterről óriási gólt ragasztott a hazai kapu jobb felső sarkába, 1-1. 

A 38. percben Sallai eresztett meg egy nagy bombát 22 méterről, lövése nyomán a labda nem sokkal suhant el a jobb fölső sarok mellett. A 44. percben Sallai tört előre, Halasihoz passzolt, aki nagyívű és sokáig eredményes cselsorozatba kezdett, ám a vendégek végül az egyébként látványos zsonglőrködést megelégelvén szögletre mentettek. A 45. percben egy beadás után lepattanót követően Kiss László estében, négy méterről tüzelt, a keceli kapus újra nagyot védett. A félidő derekától szinte észrevétlenül egészen jó kis meccs kerekedett a találkozóból.

Akárcsak az első játékrész, a második is hazai góllal indult. Tarnoczki tört előre a jobb oldalon, az alapvonal közeléből visszapasszolt Halasinak, aki ezúttal kevesebb több jelszóval, két csel után jobbról, 12 méterről a hosszú sarokba lőtt, 2-1. Harmadszor állt föl középkezdéshez a Kecel, Bányai ezúttal nem vacakolt, az elvégzett kezdőrúgást követően megcélozta a hazai kaput. A labda nem sokkal szállt fölé, igaz, a hazai kapus, Kis Csaba biztos távolságból, beavatkozásra készen kísérte. Lendületes játék folyt a pályán, élvezetes párharcokat vívtak a játékosok, hol az egyik, hol a másik fél dominált, hosszabb időre azonban egyik térfélen sem rendezkedtek be. A 79. percben aztán a keceli Bányai adott előre nem először egy nagyszerű labdát, ezúttal jobbról pörgetett be a hazai védelem mögé, Killer mintaszerűen jó ütemben érkezett, még a levegőben lestoppolta a játékszert, majd a következő mozdulatával balról, tíz méterről a kapu bal oldalába helyezett, 2-2. 

A gól után nem sokkal Zsiros Marcell jobb oldali beadását követően Orlov Szabolcs fejelt középről mellé. A 84. percben a hazai Juhász óriási lendülettel indult meg, két rátámadó védőt is kikerült, már a 16-oson belül járt, amikor az ebben a fázisban az egyik pontért már egyre szívósabban harcoló keceliek megállították. Adódtak meleg pillanatok a vendégkapu előtt ezekben a percekben, mígnem aztán szabadrúgáshoz jutott a Lajosmizse jobbról, a kaputól 25 méterre, a másik térfélen, de a kapuhoz mérten ugyanazon a helyen, ahonnan a mérkőzést Valkai góllal indította. A vendégek reklamáltak ugyan – maximálisan kulturált hangnemben – amiatt, hogy szerintünk nem történt szabálytalanság, de fegyelmezetten felálltak a szabadrúgáshoz. Valkai pedig – a szurkolók mintha csak a Játszd újra Sam című film végének híres jelenetét látták volna- , hajszálpontosan megismételte a 2. percben előadott mutatványát, ballal a felső sarokba tekert, csak ezúttal a hosszú ficakba. A 90. percben egy magas ívű keresztlabdát követően Cserni fejelte le középre balról a labdát, Borsos pedig középről, kapásból irtózatos nagy erővel durrantott centiméterekkel a jobb fölső sarok mellé. Arra, hogy a Kecel még egyszer nekidurálja magát és még egyszer egyenlítsen, már nem maradt idő. Megérdemelten győzött a hazai gárda, a vesztes Kecel ugyanakkor tartalékos felállásban is kulturáltan játszva nagyon sokat dolgozott, így joggal bosszankodtak a lefújást követően azon, hogy pont nélkül kénytelenek hazatérni. Soha rosszabb vármegyei bajnokit egy szerda délután.

Árva Zsolt, a Lajosmizse vezetőedzője: – Egy kívülálló számára, aki nem szakmai szemmel nézte ezt a mérkőzést, annak a számára bizonyára szórakoztató volt. A számomra kevésbé, mert volt egy csomó dolog, amire felhívtam a játékosok figyelmét tegnap is, és ma, a meccs előtt is. Mivel rögtön az elején gólt szereztünk, mindenki elégedetten hátradőlt, hogy ez megvan, és a következő jó félórában nagyon gyenge volt a teljesítményünk, ritmustalanná vált a játékunk, rossz megoldásokat választottunk, nem jó ütemben haladtunk előre. A szünetben mindezt átbeszéltük, de hamar kiderült a számomra, hogy a tizenöt perc ezúttal kevés volt ahhoz, hogy más felfogásban játsszanak a folytatásban a srácok. A győzelemnek természetesen örülök. Nehéz volt a tavaszunk, hiszen az elején nem nagyon voltunk meg, és bár a végére formába lendültünk, azért jócskán elfáradtunk a végére, hiszen volt néhány játékosunk, aki az egész tavasz folyamán a táván volt, akiken már látszott a fáradtság. Hosszú volt ez a szezon, helyenként megspékelve egy-egy kupameccsel, az utobbiból szerencsére van is még egy, a döntő. Arra megpróbálunk úgy felkészülni, hogy a Jánoshalma elleni vármegyei kupadöntőnk egy háromesélyes találkozó legyen.

Vata Zalán, a Kecel technikai vezetője: – Sajnos egy kissé tartalékosan érkeztünk Lajosmizsére. Azért mondom, hogy sajnos, mert ha több alapember tudott volna szerdán kiállni a mérkőzésre, akkor talán egy még jobb találkozót játszhattunk volna, abból a szempontból viszont örömteli volt a számunkra ez a kilencven perc, hogy több fiatal is több lehetőséget kapott, hiszen többen is kezdőként tudtak pályára lépni, és hellyel-közzel meg is állták a helyüket, hiszen a csapat velük kiegészítve is egy szoros mérkőzésen szenvedett mindössze egygólos vereséget. Egyébként egy jó mérkőzést játszottunk, amely a helyezésünket a tabellán jelentősen már nem befolyásolja, az viszont bosszantó, hogy egy játékvezetői tévedés döntsön el egy ilyen találkozót. Azóta sem értjük, miért a hazaiak kaptak szabadrúgást, amikor a lajosmizsei játékos futott bele a mi játékosunkba. A csapat akarásával, teljesítményével, játékával ugyanakkor elégedett vagyok.

Lajosmizsei VLC-Kecel FC 3–2 (1–1)

Lajosmizse, vezette: Csire Róbert (Hagymási Attila, Tóth István)

Lajosmizse: Kis Cs. - Sallai, Fekete A., Orlov L. (Csicsó 57.), Halasi, Valkai, Kiss L. (Borsos 71.), Orlov Sz., Bán (Cserni 82.), Juhász, Tarnoczki (Zsiros 62.). Vezetőedző: Árva Zsolt.

Kecel: Molnár - Sendula, Bányai, Killer, Döbrenteni, Bajnok, Patai, Fenyvesi K., Erdei, Nagy K. (Vörös 71.), Kóbor. Tehnikai vezető: Vata Zalán.

Gól: Valkai a 2. és a 88., Halasi a 47. illetve Bányai a 28., Killer a 79. percben.