Egy hosszú nap a Dunán, a harmincéves regattán

Két hete még kétséges volt a megrendezése, múlt hét csütörtök hajnalban mégis elstartolt a Budapest–Baja távevezős verseny, aminek története 1989 óta íródik. Európa leghosszabb folyóvízi regattáján 117-en vágtak neki egyedül, illetve többszemélyes egység tagjaként a 165 kilométernek. Evezősök, kajakosok, kenusok, sárkányhajósok szálltak vízre a fővárosban, hogy délutántól a Sugovicán kijelölt célvonalig lapátoljanak.

A bajnok Forrai Dávid tiszteletére hangzott fel először a hangszórókból a Queen együttestől a We Are the Champions. A volt bajai, jelenleg győri színekben versenyző sportember 10 óra 27 perc alatt küzdötte le a távot. Ez elmarad ugyan az abszolút rekordnak számító, négypárevezős egység által felállított, 8 óra 52 perctől, viszont sokkal jobb idő a tavalyi győztes egység 12 óra 14 perces teljesítményénél.

Forrai azzal a határozott céllal vágott neki a napnak, hogy elsőként ér Bajára.

– Kicsit jobbra számítottam, de a végén eléggé elfáradtam, és Kalocsától lassultam. Ennél tizenöt perccel jobb időre számítottam, de így is megjavítottam az egyéni legjobbamat. Kicsit zavaró volt, hogy a sok uszály miatt bőségesen kijutott a hullámokból, ráadásul a kezem is eléggé elkészült, ezért nehéz volt – értékelt a hajóból kiszállva. Majd hozzátette: ezen a napon mindenkinek kikészül a tenyere.

A mezőny több mint fele érkezett célba a vihar megérkezése előtt. Kalocsánál többeket megállásra kényszerített az időjárás, őket, illetve az utánuk érkezőket nem engedték tovább a szervezők.