Majd nyolcezer kilométert utazott a Korotkov-emlékversenyre a két bunyós

A magyar bunyósok, Nagy Angéla kivételével, már az első körben elhullottak a pokolian erős mezőnyben, amelyen huszonhat ország vonultatta fel ökölvívóit, köztük megannyi Európa-bajnokot és olimpikont.

Viglási Alexandra a kínai Chang Yuan személyében egy harcos és rettentően kellemetlen stílusú versenyzőt kapott, aki megannyi nagy rutinnal bíró ökölvívónak nehezítette már meg a dolgát a stílusával. Viglási sem találta meg legyőzésének az ellenszerét, így aztán vereséget szenvedett

Varjú György, a versenyző edzője elmondta, hogy ennek a megmérettetésnek elsősorban az volt a jelentősége, hogy Alexandra a válogatott keret tagjaként bokszolhatott, illetve a tapasztalatszerzés. A helvéciai tréner a torna kapcsán érdekességként megemlítette, hogy az egész szakma el van képedve attól a teljesítménytől, amit a kínai és a koreai versenyzők letettek az asztalra. – Egészen elképesztő a fejlődésük lendülete, ép ésszel szinte fel nem fogható. A szakmában mindenki azt találgatja, hogy honnan ez a szinte felfoghatatlan motiváció, ez a hirtelen jött, döbbenetes ütemű fejlődés – mondta Varjú György. – Nem egy kínai és koreai versenyző szinte átgyalogolt például az oroszokon. Érdekes kérdés, hogy milyen edzőkkel, milyen módszerekkel, milyen szakmai stábbal lehet ilyen elképesztő fejlődést produkálni.

A Varjú Box SE háza táján egyébként megy tovább az élet. E hét elején Budapesten egy gálaműsor keretében kapott emlékplakettet Viglási Alexandra és az edzője is a romániai U22-es Eb-n elért bronzéremért. A helvéciai versenyzők ugyanakkor már ezen a hétvégén újra kötelek közé lépnek, a vecsési Varga Viktor-emlékversenyen, június 16-17-én pedig – a változatosság kedvéért – hazai pályán szerepelhetnek, hiszen akkor rendezi a helvéciai klub az immáron hagyományos Gönczi Róbert-emlékversenyt, amelyre szeretettel várják az ökölvívás iránt érdeklődőket.

A bajai Gálos Rolandnak 60 kg-ban Fülöp-szigeteki ellenfél, Paliste James ellen kellett volna kiverekednie a továbbjutást. Az ellenfél komoly nemzetközi rutinnal bír és kifejezetten jó ökölvívónak számít. Gálos megpróbált kezdeményezően, harcosan, taktikusan fellépni ellene. Rendkívül szoros mérkőzést vívtak egymással, és csak hajszálon múlt, hogy a lengyel bíró végül az ellenfél kezét emelte a magasba. Gálos 29–28-as – vitatható – pontozással kapott ki, menetet is nyert. Paliste James ezt követően egyébként a döntőig menetelt, ahol 3–2-re kapott ki, szintén erősen vitatható döntéssel.

– Tapasztalatszerzésnek elsőrangú volt ez a távol-­keleti túra – jelentette ki Gálos Tamás, Gálos Roland edzője. – Rolandnak szoknia kell a nemzetközi mezőnyt, no meg az ilyesfajta utazásokkal járó nehézségeket. Mert nehézség az volt bőven. Moszkváig két és fél óráig tartott az út, onnan két óra várakozás után indultunk tovább, és tíz órán át repültünk, nem kevesebb, mint nyolc óra időeltolódás lett a vége. Szédelgett az egész magyar küldöttség, ezt nem kifogásként mondom, de ebből kiindulva nem is csoda, hogy a többség az elején elhullott. A megannyi kínai, koreai, Fülöp-szigeteki versenyző jelentős előnyben volt hozzánk képest. Nem baj, megyünk tovább, most – új edzésmódszerek bevetése mellett – az a cél, hogy Roland szokja a nemzetközi élmezőnyt, hogy a bírók megismerjék. Ezt jól szolgálja a következő nemzetközi túránk, ugyanis meghívást kaptunk Ulánbátorba, a június végére tervezett mon­góliai bokszkupára. De előtte kötelek közé tervezünk lépni Helvécián is, a Gönczi Róbert-­emléktornán.